Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2007 - 28 - Szélesebb körben gyakorolható a latin nyelvű misézés

Keresztutak

Szélesebb körben gyakorolható a latin nyelvű misézés

XVI. Benedek pápa múlt szombaton közzétett rendeletével ismét engedélyezte a latin nyelvű misézést mindazoknak a papoknak és híveknek, akik ezt kérik.

Az egyházfői dokumentum szerint ismét celebrálhatják a papok a 16. századi „V. (Szent) Pius miséjét” annak legújabb, 1962-ben XXIII. János pápa által jóváhagyott változatában azon hívek előtt, akik ezt „spontán módon kérik”. A tridenti miserend értelmében a fő imádságok latinul hangzanak el, a szentmise közben a pap hátat fordít a templomban lévő híveknek.

Ugyanakkor a plébániákon a II. vatikáni zsinat által jóváhagyott, 1970-ben, VI. Pál pápa uralkodása alatt bevezetett „köznyelvi liturgia” marad érvényben, de mindennap elhangozhat latin nyelvű mise is, akárcsak keresztelők, elsőáldozások, esküvők és temetések esetében.

A most kiadott Summorum Pontificum című pápai dekrétum („motu proprio”) a római katolikus egyházon belüli tradicionalista irányzat régi követelésének tesz eleget. A katolikus egyházfő a valamennyi püspöknek eljuttatott levelében azzal indokolta döntését, hogy „meg akar békélni a gyermekkoruk liturgiájához ma is erősen kötődő hívekkel”. Egyúttal elítélte a modern liturgia által keltett, „a tűréshatáron túli” torzításokat, amelyek „mélyen sértik a híveket”.

XVI. Benedek emlékeztetett arra, hogy az elődje által 1988-ban kiközösített Marcel Lefebvre francia érsek mozgalma számára nagy jelentősége volt a hagyományos misézésnek, de elismerte, hogy a „szakítás okai mélyebbek voltak”. Az integristák ugyanis nem voltak hajlandók elismerni a II. vatikáni zsinat nyitását az ökumenizmus és a vallásszabadság felé. Az egyházfő azt is felidézte: elődje, II. János Pál pápa két esetben is felhatalmazta a püspököket arra, hogy engedélyezzék a latin nyelvű misézést; az ő célja csupán az, hogy szélesebb körben hagyja érvényesülni ezt az engedélyt.

A katolikus egyházfő levelében igyekezett megnyugtatni a francia, brit, amerikai és német főpapokat, akik aggodalmuknak adtak hangot, mert szerintük ez a döntés zavart, sőt akár szakadásokat is okozhat az egyházban. A pápa szerint a latin nyelv, illetve a régi liturgia ismerete nem túl elterjedt, ezért minden bizonnyal az 1970-ben bevezetett új rítus marad az általános.

V. Pius pápa 1570-ben hagyta jóvá a tridenti (trentói) zsinat (1543–1563) által kidolgozott latin nyelvű liturgiát.

MTI