Keresztutak
Lutheránusok Kálvin városában
A genfi lutheránus gyülekezet – a Németországon kívüli evangélikus közösségek között a legrégebbi – idén ünnepli fennállásának háromszázadik évfordulóját. Az első istentiszteletet az evangélikusok Kálvin városában 1707. augusztus 28-án tartották. Az előzményekhez tartozott, hogy a lyoni német lutheránusok a nantes-i ediktum (1685) felfüggesztése után elveszítették a lehetőséget arra, hogy istentiszteletet tartsanak a francia városban. A református porosz király, I. Frigyes hatékony támogatásával a helyi magisztrátus engedélyezte letelepedésüket Genfben.
Mindösszesen csak egyszer volt hosszú időn át konfliktus a lutheránusok és a reformátusok között a városban, nevezetesen akkor, amikor az evangélikusok megsértették a templomba menetel rendjét azzal, hogy egyesek kártyázással és lokállátogatással töltötték a templomozásra kijelölt időt. Érdekesség, hogy 1762 óta a két felekezet istentiszteletére a református nagyharang hívogatja a híveket.
Genfben ma a különböző egyházi és politikai, gazdasági, tudományos világszervezeteknél, cégeknél, bankoknál több ezer német dolgozik. Közülük mintegy ezer – a gyülekezethez tartozó – evangélikus. Az istentiszteletet rendszeresen látogatók száma száz körül van.
Forrás: ekd