Egyházunk egy-két hete

Mondhatni, rendkívüli ülésszakot tartott a hét végén a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényhozó testülete. Mivel a rendes nyári zsinati ülésszak határozatképtelennek bizonyult, akkor nem tudta elvégezni munkáját; ezt az elmaradt ülésszakot volt hivatva pótolni a mostani. A zsinat elnöksége a nyári kudarc után egyébként levelet küldött minden zsinati tagnak, amelyben nagyobb felelősséget és fegyelmet kért tőlük. Talán ennek is köszönhető, hogy ezúttal nem fenyegetett a határozatképtelenség veszélye; a testület a teljes ülésszak alatt határozatképes volt.

Ördög Endre esperes nyitóáhítata után az előző ülésszak jegyzőkönyvét fogadta el a grémium, meghallgatta Muntag Andrásnak, a zsinat nem lelkészi elnökének beszámolóját a zsinathoz érkezett beadványokról, majd megválasztotta az országos evangélizációs és missziói bizottság elnökének Szeverényi Jánost, az országos bíróság lelkészi bírójának pedig Szabó Ferenc kemeneshőgyész–magyargencsi lelkészt. Elfogadta továbbá a zsinat azt a választási eljárást, amelyet egyházunk a közeljövőben esedékes országosirodaigazgató-választás folyamán fog követni.

A következőkben Hafenscher Károly országos irodaigazgató beszámolóját hallgatták meg és fogadták el a zsinati küldöttek, majd határoztak arról, hogy 2008. január 1-jével Evangélikus Országos Gyűjtemények néven a könyvtárat, a levéltárat és az evangélikus múzeumot egy jogi egységbe vonják. Az alapítás feltételéül azt szabták, hogy önálló munkakörben alkalmazni kell egy gazdasági vezetőt. Határozott a zsinat arról is, hogy létrehozzák az egyház statisztikai bizottságát; a testületnek dr. Sólyom Jenő, Andorka Árpád, Kissné Kárász Rózsa és dr. Zsugyel János lett a tagja.

Ezek után Prőhle Gergely országos felügyelő adott átfogó tájékoztatást aktuális kérdésekről. A legnagyobb érdeklődést az Üllői úti székház sorsa váltotta ki. Ismeretes, hogy a zsinat márciusban úgy döntött: az Üllői úti épület eladásából építsen egyházunk egy új, modern országos egyházi központot Lágymányoson, a Magyar tudósok körútján. Ez volt az úgynevezett „C” variáció. Nos, ennek a variációnak egy kedvezőbb változatát terjesztette a zsinat elé megfontolásra Prőhle Gergely.

Az új koncepció szerint az Üllői úti épület árából renoválni lehetne egyrészt a Rózsák terén álló kollégium épületét, ahol ki lehetne alakítani egyházunk új országos központját, másrészt a Puskin utcai épületet, ahol a Déli Egyházkerület Püspöki Hivatala mellett az evangélikus gyűjtemények kapnának helyet. Sőt a Lágymányoson lévő telken egy befektető által felépítendő irodaházból egyházunknak hoszszabb távon biztos és tervezhető bevétele is lenne. A zsinatnak állást kell foglalnia abban, hogy helybenhagyja-e márciusban hozott határozatát, vagy a következő ülésszakon módosítja döntését.

A testület második munkanapjának kezdetén a küldöttek egyperces felállással emlékeztek meg dr. Weltler Jánosról, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület közelmúltban elhunyt felügyelőjéről. Ezután általános vita keretében foglalkoztak az Evangélikus Szolidaritási Alapról szóló törvényjavaslattal. Módosították a zsinat összehívására, illetve a szavazások menetére vonatkozó ügyrendet, valamint határozatot hoztak arról, hogy a jövőben a törvény-előkészítő bizottság a zsinati határozatok szövegén anélkül is végrehajthat a tartalmat nem érintő változtatásokat – kijavíthatja a helyesírási, nyelvhelyességi hibákat –, hogy erről a zsinat külön döntene.

Utolsó napirendi pontként a zsinati küldöttek meghallgatták és elfogadták Csorba Gábor gazdasági osztályvezetőnek az országos egyház elmúlt évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját. Végül pedig döntöttek arról, hogy a következő zsinati ülésszak időpontja november 23–24-e lesz.

Kiss Miklós