Kultúrkörök

Heller Ágnes filozófus újabb munkái bibliai témájúak. Előző könyve Ímhol vagyok címmel a Teremtés könyvének filozófiai értelmezéseit kutatta, mellékelve saját olvasatát. Következő kötetében a Bírák könyvéről, azon belül is Sámson hatalmas, drámai alakjáról és különös történetéről szól.

A szerzőnek a Múlt és Jövő Kiadónál megjelent, Sámson – Erósz és Thanatosz a Bírák könyvében című munkája természetesen szintén filozófiai megközelítéssel, de egyben a művészi és irodalmi feldolgozások bemutatásával közelíti meg a történetet, amelyben – látása szerint – az ősi napmítosz (Sámson neve azt jelenti, „a Nap fia”) és egy népi hősmonda keveredik. A mű elején megtaláljuk a Bírák könyve vonatkozó részét (13–16. fejezet), majd a szerző személyes hangú előszavában megindokolja, miért éppen Sámson históriája ragadta meg a Biblia nagy történetei közül.

Heller Ágnes utal a „Sámson-rejtély” felidézésének és értelmezésének két és fél ezer éves múltjára. Sámsont Héraklészhez hasonlították, a kereszténység Krisztus előképét tisztelte benne, de történetének vándormotívumai felismerhetők Gilgames és Siegfried alakjában is. A szerző álláspontja szerint azonban Sámson története nem mítosz, nem történelem, még kevésbé regény vagy példabeszéd – leginkább talán tragédia. Könyvének első részében a Biblia történetsorozatában elemzi hősét, vizsgálva születését és elhívatását, rejtélyét, taglalva „nazir” voltát, külön fejezetet szentelve szerelmeinek, majd szenvedésének.

A szerző új szemszögből elemzi az egyes eseményeket (például az oroszlán megölését és a Sámson által a filiszteusoknak feladott találós kérdést). Hangsúlyozza Izrael seregének gyenge fegyverzetét, amelyet a szamárállkapocs fegyverként való forgatása is igazol. (Ne feledjük, lóállkapcsot a pusztai népek még a 17. században is használtak háborúkban, a bibliafordító Károli akár még láthatta is ezeket tatár kezekben!)

A könyv második részében (Sámson a képzőművészetben) sok alkotást – szobrot, képet, üvegablakot – elemez a szerző, ezek közül azonban sajnos egyet sem mutat meg. (Az egyik fejezet Rembrandt bibliai festészetében vizsgálja Sámson helyét. Rembrandtra később is többször visszatér a könyvben, nem véletlen, hogy a kötet címlapján a művész Mánoáh áldozata című képe látható.)

Hatalmas feladatot vállal a harmadik rész, amely Sámsont a költészetben, a zenében, a drámában és a regényben kutatja. Heller két alfejezetbe csoportosít. Az egyik a protestáns recepciókat tárgyalja Milton művére koncentrálva, amelyet részletesen elemez, ismertetve a későbbi zenei feldolgozást is. A második fejezet a zsidó Sámson-történetekről szól, amelyek a zsidó sorsot testesítik meg. Kiemeli Felix Saltennek a Simson és David Grossmannak a Lion’s Honey – The Myth of Samson című regényét. (Saltent a magyar közönség legfeljebb mint a Bambi íróját ismeri; Grossman Izraelben él.)

A kötet hátsó borítóján lévő fénykép tanúsága szerint Sámson állítólagos sírját a szerző is felkereste. Könyvének utószavában azonban Heller Ágnes már túllép hősén, és a bibliai szövegek revizionista olvasatáról szól, a mai bibliakritikáról. Meggyőző irodalomjegyzék zárja munkáját, tiszteletet ébresztve a vállalt és megoldott feladat iránt.

Heller Ágnes: Sámson – Erósz és Thanatosz a Bírák könyvében, Múlt és Jövő Kiadó, 2007. Ára 2600 Ft.

Róbert Péter