Keresztutak

Konferenciát rendeztek a keresztény– iszlám párbeszédről október 10-én az Evangélikus Hittudományi Egyetemen; a találkozón a muszlim egyház magyarországi vezetője és a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős főtanácsadója is felszólalt.

A dialógus kiindulópontja az, hogy minden vallás megfelelő távolságtartással tudja kezelni a saját tradícióit – mondta Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) egyházi kapcsolatokért felelős főtanácsadója. Negatív példaként hozta fel, hogy amikor 1987-ben a világvallások vezetői Assisiben találkoztak, a legtöbb egyház konzervatív szárnyában ez a kezdeményezés jelentős ellenérzést váltott ki. Csepregi András hangsúlyozta, hogy a dialógusra az állam és az egyház viszonylatában is szükség van, melynek során partnerként kell tekinteniük egymásra a tárgyaló feleknek.

Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetője kijelentette: tevékenységük mindenki számára nyitott, bárki megnézheti szertartásaikat, és nem feltétlenül céljuk a hittérítés. Szerinte egyre többet kell tárgyalni a globalizáció által okozott problémákról, a húsz-harmincmillió fős európai muszlim közösség helyzetéről, ám bizonyos vallási kérdésekben nem lehet egymást meggyőzni, még ha vannak is közös vonások. Kijelentette: meg kell ismerni egymás vallását, mert csak így lehet tartalmasan beszélgetni. Szeretnének bizalmat ébreszteni az Európában domináns kereszténységben az iszlám iránt.

A Békés Gellért Ökumenikus Intézet munkatársa, Nagypál Szabolcs szerint nemcsak a vallási igazságról és az isteni kinyilatkoztatásról, hanem a szeretetről és a lelkiségről is párbeszédet kell folytatni. Ennek célja a kölcsönös kulturális gazdagodás, amelynek nélkülözhetetlen feltétele az idegen nyelvek magas szintű ismerete – tette hozzá.

MTI