Kultúrkörök

Mi van, ha nincs evolúció?

Az elmúlt hónapban jelent meg Tasi István Krisna-hívő szerzetes, kultúrantropológus Mi van, ha nincs evolúció? – Intelligens tervezés: egy életrevaló elmélet című könyve. A szerző az Amerikából a kilencvenes évek elején indult Intelligent Design (angol betűszóval ID) mozgalom talán legismertebb magyarországi képviselője, a magyar Értem (Értelmes Tervezettség Munkacsoport, hamarosan egyesület) ügyvezetője.

Az értelmes tervezettség képviselői között mindenféle vallás, antimaterialista világnézet képviselői megtalálhatók. Ami közös bennük: a materialista, a mindenféle természetfeletti hatását, létét kizáró világ-, élet- és emberkeletkezési elméletek elvetése, az alternatív nézet(ek) oktatásának követelése. Ki-ki tehát a maga vallása, világnézete szerint javasol alternatívát. Így az uralkodó világkeletkezési modellel (12-18 milliárd éves univerzum, 4,5-4,6 milliárd éves föld, 3,5-3,8 milliárd éves élet, szétválás 8-10 millió éve az ember és az emberszabású majmok között) szemben nem beszélhetünk egységes ID-modellről.

A kötet az Élet és Tudomány című hetilapban megjelent írás (Terv szerint halad? A vitatott evolúció, 2005/12.) szerzőjével folytatott vitából nőtt ki. Szép kiállítású, és igyekszik az élet és az élővilág kialakulásával kapcsolatos – megoldatlan és/vagy megoldhatatlan – problémákat közérthetően bemutatni. Mindenkinek nagyon ajánlható olvasmány, aki néhanapján elgondolkodik arról, hogyan is került erre a földre, és egymondatos válasznál többet szeretne kapni. A szerző a végén nem ajánl hinduista alternatívát (korábbi, A természet IQ-ja című, Hornyánszky Balázs szintén Krisna-hívő biomérnökkel közösen írt könyvétől eltérően).

Az ID alapja, hogy a tudománynak a jelenben is gyakran különbséget kell tennie természetes és intelligens okok között – például a régésznek el kell döntenie, hogy egy kő természetes alakú vagy megmunkált-e, a nyomozónak meg kell állapítania, hogy baleset vagy bűncselekmény történt-e, és így tovább. Senki nem gondolja egy műalkotás vagy egy bonyolult gépezet, de még egyetlen tégla láttán sem, hogy csupán természetes okokból keletkezett. A Dávidnak intelligens oka van, Michelangelónak nincs? A Rubik-kocka nem magyarázható meg feltalálója nélkül, de a feltaláló a véletlen műveként alakult ki hosszú idő alatt?!

Akármennyi idő alatt és akármilyen lépésekben jött is létre a világ, az élet és mi, nem lehet ízlés, meggyőződés kérdése, hogy Isten szükséges volt-e hozzá. Ha – feltéve, de meg nem engedve – nem volt szükséges, akkor sem biztos, hogy ezt ki lehet mondani. Hiszen elvileg bármikor kiderülhet az ellenkezője. Ha viszont „az ő alkotásai vagyunk” (Ef 2,10), akkor annak számára, aki – még ha a tudományra hivatkozva is – tagadja, „nincs mentség” (lásd Róm 1,20).

A feltámadásban, az élet végső győzelmében való hit alapján a jelenlegi, halandó élet természetfeletti eredetének nincs és nem is lehet alternatívája (Jn 1,3–4; 11,25–26). Ez nem intézhető el azzal, hogy az Újszövetség „nem természettudományos könyv”. Ma, amikor adottak a feltételek az élet fennmaradáshoz, miért nem keletkezik?!

A világ már javában készül Charles Darwin születésének 200. és fő műve (A fajok eredete) megjelenésének 150. évfordulójára (2009. február 12. és november 24.). A Cambridge-ben végzett anglikán teológus fő művében és egész munkásságában nem lehet figyelmen kívül hagyni a teológiai szempontot. Minél távolabbra akarta „tolni” Istent a világtól a természetben előforduló sok-sok rossz, kegyetlenség miatt. A Megváltóval, csodáival, feltámadásával pedig végképp nem tudott mit kezdeni. A „negatív teológia” (egy jó Isten nem tervezhetett ilyen gonosz, tökéletlen világot) ott bábáskodik a darwinizmus bölcsőjénél. Leghangosabb követői pedig egyre inkább ateisták – negatív teológusok – lettek, és ma is azok. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az evolúció feltételezett mechanizmusa sokat változott.

A Szentírás, még ha nem is természettudományos könyv, a legcsekélyebb támpontot sem nyújtja arra vonatkozóan, hogy a Dávid szobráig vagy a bűvös kockáig vezető utat legalább nagyjából megbízhatóan fel lehet vázolni a teremtés, illetve a Teremtő „kikapcsolásával”, sőt tagadásával.

Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek a pápa tanítványi körének tavaly szeptember 1–3. közötti éves konferenciáján előadásában ezt mondta: „Hogyhogy az ťevolucionizmusŤ a maga ideológiai materializmusával majdhogynem valamiféle pótvallás lett? Hogyhogy annyira agresszíven és túlfűtötten képviselik? Merem állítani, hogy jelenleg nincs más tudományos elmélet, amellyel szemben annyi súlyos kifogás van, és amelyet mégis sokan a legszentebbként védelmeznek.”

A bíboros sem zárja ki az evolúció lehetőségét, „csak” Isten mint a döntő tényező tagadása ellen tiltakozik. II. Alekszij moszkvai pátriárka pedig az iskolai oktatással kapcsolatban idén januárban így nyilatkozott: „Aki azt akarja hinni, hogy a majomtól származik, tegye csak nyugodtan. E nézeteit azonban nem szabad másokra rákényszerítenie.”

Tasi István: Mi van, ha nincs evolúció? – Intelligens tervezés: egy életrevaló elmélet. Kornétás Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 2990 forint.

Szentpétery Péter