Keresztutak

Szeptembertől Vas megye székhelyének is van evangélikus általános iskolája. A Kárpát-medencében elsőként vette fel Reményik Sándor nevét, ezzel mintegy vállalva a költő szellemiségének közvetítését is a térségben. Az intézmény első ízben október 24-én emlékezett meg névadója halálának évfordulójáról.

A szombathelyi evangélikusok iskolaalapítása viharos körülmények között indult, s csak az egyházi vezetők gyors helyzetfelismerésének köszönhető, hogy a folyamat szerencsés véget ért.

A városban a 19. században már volt protestáns elemi iskola. A mai gyülekezet évek óta készült rá, hogy átvegye az egyik általános iskola működtetését. Eredménytelen kezdeményezések után tavaly év végén váratlanul jutott a presbitérium tudomására, hogy a megyeszékhely vezetése – a csökkenő tanulólétszám miatt – két iskola bezárását is tervezi. Az egyik épp a templomuk közelében levő Eötvös József-iskola volt.

Tárgyalások, egyeztetések sora indult meg – a nyilvánosság nagy érdeklődésétől övezve – az önkormányzat és az egyház között. Végül a helyi vezetés egyetlen lehetőséget hagyott az egyház számára: vagy átveszik az iskolát a tervezett 2008 helyett már az idei tanévben, vagy végleg lakat kerül a patinás intézményre. Az evangélikusok – az országos egyház támogatását élvezve – bátor döntést hoztak: vállalták az iskola átvételét, a fenntartó a helyi egyházközség lett.

Megfeszített munka kezdődött ezután, melynek élére az intézmény új igazgatója, Sátory Károly állt. Olyan iskolát kellett rekordidő alatt megszervezni, amely a keresztény szellemiséget tükrözi, ugyanakkor tovább élteti az intézmény jó hagyományait.

– A szülők túlnyomó többsége örömmel elfogadta az új „arculatot” – mondja az igazgató. – Többen épp az egyházi jelleg miatt csatlakoztak hozzánk. A szakemberek közül tizenötöt meg tudtunk tartani, és néhány új pedagógus belépésével lelkes, keresztény szellemiségű tantestületet sikerült kialakítani. Nem a felekezeti hovatartozást tekintjük elsődlegesnek, hanem a meghatározó erkölcsi normákat. Ez vonatkozik a diákság összetételére is.

Két hónappal a tanév kezdete után a pedagógusok már jó tapasztalatokról számolnak be. A hitélettel kapcsolatban mindössze két kötelező dolog „terheli” a diákokat. Az egyik a hétkezdő templomi áhítat – mely inkább közös éneklést, beszélgetést jelent, semmint hagyományos istentiszteletet –, a másik az első osztályosok felekezetüknek megfelelő hittanórája. Ezen túlmenően az irodalmat, történelmet, ének-zenét tanító pedagógusok feladata, hogy a tananyagban úgy helyezzék el a hangsúlyokat, úgy egészítsék ki a tanítandókat, hogy a keresztény és protestáns szellemiség előtérbe kerüljön, anélkül hogy ez a kötelező anyag rovására menne.

A szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskolában nagy gondot fordítanak a tehetséggondozásra, a művészeti nevelésre és a sportéletre is. Megkezdődött a cserkészcsapat szervezése: egyelőre a toborzás, az ismerkedés folyik.

A húszas években épült iskolaépületet leromlott állapotban kapta meg az egyházközség. Vajon hogy birkóznak meg a fenntartás, a felújítás terheivel? – kérdeztük Gregersen-Labossa György parókus lelkészt.

– A gyors átalakulás során egyelőre csak az osztályok otthonossá tételére tudtunk gondolni – tájékoztat. – Az épület mielőbb felújításra szorul. A működést az állami normatívából, az egyházi iskoláknak járó kiegészítő normatívából és egyéb támogatásokból fedezzük. Az iskolaalapítás megmozgatta az egyházközséget, húsvét óta gyűlnek az adományok, és folyamatosan keresünk támogató cégeket is. Az iskola átvételéért cserébe az önkormányzattól három évre elosztva még megkapjuk azt az összeget, amelyet egy tanév alatt a fenntartásra költöttek volna. Sokat segít a Johannita Szeretetszolgálat. Hosszú távon az európai normáknak megfelelő oktatási intézményt szeretnénk kialakítani, együttműködve a már meglévő intézményeinkkel, a szeretetotthonnal és a Johanneum Evangélikus Diakóniai Központtal. A legsürgősebb feladat a helyi étkezés lehetőségének a megteremtése; ezt teljes belső felújítás, azután pedig a tornaterem megépítése követi majd.

Az intézmény küldetésének tekinti Reményik Sándor (1890–1941) életművének megismertetését, szellemének ápolását is. Ennek érdekében a hagyományteremtés szándékával rendeztek a költő halálának évfordulójához kapcsolódóan már az idén is Reményik-napokat: a templomkertben emlékfát ültettek, verseket idéztek, sőt – több egyházi iskola bevonásával – vetélkedőt rendeztek (képünkön) a költő életművéről.

Kiállítást is rendeztek Reményik egykori lelkésze unokájának dokumentumgyűjteményéből; ezt az egész város, később pedig más gyülekezetek számára is hozzáférhetővé teszik.

Varga T. Krisztina