Keresztény szemmel

Lelki értékek

Méltán mondja Jézus: „Tedd vissza kardodat a helyére, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el.” (Mt 26,52)

Ez az ige jelzi, hogy az erőszak erőszakot szül, s végső soron pusztulást, halált okoz. Rossz módszer a konfliktusok feloldására. Az élet azonban elkerülhetetlenül belesodor bennünket feszültségteli helyzetekbe.

Nézzünk néhány példát! Balesetet szenved valaki, jóllehet ő maga vétlen volt. Autója megsérült. A vétkes fél nem akarja elismerni mulasztását. Szó szót követ. Emelkedik a hangerő. Mit lehet tenni? Vagy: a főnök bejelenti, hogy elbocsátanak valakit az adott hónap végével. Indoklás csak annyi: a vetélytárs fiatalabb, talán ügyesebb és eredményesebb is az adott pozícióban. Másik példa: a férj váratlan bejelentéssel lepi meg feleségét, el akar költözni, elege van az együttélésből. A feleség dühösen veszi tudomásul. Személyisége leértékeléseként éli meg a hallottakat. Kiszámíthatatlanok a további reakciói az elbocsátásra ítélt munkatársnak és az elhagyott feleségnek is. Dühkitörés, harag, bosszú…

Egy-egy feszült helyzetben alacsonyabb lesz az ingerküszöb. Könnyen meggondolatlanul válaszolunk a bennünket ért – valós vagy vélt – sérelmekre.

Két lehetőségünk van. Az egyik esetben azonnal hívjunk valakit környezetünkből, aki feltehetően higgadt és bölcs tanácsával mellénk áll, és nyugalmat kölcsönöz nekünk. A másik megoldás az lehet, hogy mi magunk elcsendesedünk, magunkba nézünk, nem akarjuk felmenteni magunkat; s az eseményt az érzelem dimenziójából az intellektus, az értelem világába emeljük. Ezzel máris azt kérdezzük, mit lehet tenni, mit tehetek én, ami a jövendő események hatását gyógyítóan befolyásolja; anélkül hogy bármi erőszakosnak tűnő szót kiejtenénk, vagy meggondolatlan cselekedetet követnénk el.

A történelem két kiváló személyiség példáját tárja elénk, akik kiélezett helyzetben is képesek voltak erőszak nélkül tenni, imádkozni és harcolni. Közülük Mahatma Gandhi élt korábban (1869–1948), aki engedetlenségi mozgalmával erőszakmentesen számos szociális intézkedést eredményesen fogadtatott el országa vezetőivel, míg végül elérte, hogy India elnyerte a függetlenségét a brit birodalomtól. Gandhi előneve annyit jelent: „Isten embere”. Jól ismerte a kereszténységet, de nem keresztelkedett meg. Életét egy hindu fanatikus vette el, Gandhi a megbocsátás jelét mutatta felé utolsó mozdulataként.

A másik, Martin Luther King (1929– 1968) amerikai fekete protestáns lelkész a helyi feketék felszabadításáért és egyenjogúságáért küzdött egy életen keresztül. Polgárjogi harcosként nevezetes marad egyik nyilatkozata: egyenjogúságunkért még sok vérnek kell folynia, de az a mi vérünk lesz – mondotta. 1964-ben mozgalmának hatására törvényt alkottak a polgári jogokról, amely megtilt mindenféle faji megkülönböztetést. A lelkész munkásságát Nobel-békedíjjal ismerték el. Harminckilenc évesen merénylet áldozata lett…

Jézus pedig így imádkozott a kereszten kivégzőiért: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” (Lk 23,34) Nem tiltakozott, nem védekezett, tudta, hogy sorsa, élete az Atya kezében van. Ezért kiáltott hozzá: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet.” (Lk 23,46)

Nem fejezhetjük be e gondolatsort anélkül, hogy Jézusnak egy másik igéjét is ne idéznénk. „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna!” (Lk 12,49) A tűz az ellenségeskedés, a gyűlölet, a bosszú tüze lehet. Ezt akarná lángra lobbantani Jézus? Korántsem. Az összefüggésből kiderül, arra utal a Mester, hogy megjelenésével egy családon belül is könnyen megoszlanak a vélemények, sőt személye megítélésében parázs vitákra, ellentétes előjelű döntésekre is sor kerülhet, s ez akár éles ellentétekhez is vezethet. De kívánatos az egyértelmű állásfoglalás.

Igaz, korántsem törvényszerű, hogy különbözzenek a róla alkotott vélemények. Jézus annak örül, ha magatartásunk egyértelmű: álljunk követői sorába. Ott már nincs helye semmiféle erőszaknak vagy izzó gyűlöletnek, csak a mindent megbocsátó szeretet vezérelheti tetteinket.

D. Szebik Imre