Keresztutak

Egy kicsit tekeregtünk Recsken, pedig nem kellett volna, hiszen világosan jelzi a tábla, hogy ha közvetlenül a sorompó előtt jobbra fordulunk, a jelzést követve könnyen az egykori táborhoz találunk. Az őrtorony felkiáltójelként álló mása pedig jelzi, hogy megérkeztünk. Belépőként egy képeslapot kell vásárolni, amely nemcsak szuvenír, hanem feljogosít arra, hogy szabadon bejárjuk 1950–53 között működő kényszermunkatábor területét.

Első utunk a rendszerváltás után felavatott emlékműhöz és a mellette álló hármas kereszthez vezet, ahol a táborban elhunytak nevei olvashatók. Nem messze tőle egy – később vadászházzá előléptetett – épület található, amely a tábor ÁVH-s parancsnokának főhadiszállása volt.

A fogva tartottak egykori körletei kicsit lejjebb álltak. Ezt a területet – a tábor létét mindvégig tagadó rezsim utasítására – 1953-as megszüntetése után úgy igyekeztek megváltoztatni, hogy nemcsak szétbontották és elszállították a barakkokat, hanem fákkal be is ültették a helyüket. Nyomuk se maradjon az utókor számára! Mostanra azonban – az egykori elítéltek emlékei és eligazítása alapján – sikerült az épületek helyét, alaprajzát rekonstruálni.

Némi fantázia ugyan kell hozzá, de nem nehéz elképzelni, hogyan nézhetett ki a tábor, hol sorakoztak az épületek, hol haladt a főutca, hogyan nézhetett ki kívülről a konyha és a kórház. Egy barakkot rekonstruáltak, itt bárki megtekintheti, hogy éltek a táborban a foglyok. Valósághű kialakítása, berendezése jelzi, hogy meddig, hová képes süllyedni a hatalomért az ember. Egyik végében kis bemutató látható: tablók és egykori tárgyak ismertetik meg a látogatókkal a rabok mindennapi életét. Még belegondolni is szörnyű, hogyan élhettek itt emberek alultápláltan, folyamatos kínzások között, törvényes ítélet nélkül, létbizonytalanságban, halálfélelemben, télvíz idején…

A borzalmas kor szerencsére már csak történelem. A tábor azonban áll, szabadon látogatható, s – a helyszínen szerzett információk alapján – elég sokan élnek is a lehetőséggel: tavaly több mint huszonháromezren keresték fel.

Aki érdeklődik közelmúltunk történelme iránt, annak érdemes meglátogatnia a Recski Nemzeti Emlékparkot. A természet szépségében gyönyörködve, az erdő csendjében egyszersmind emlékezhet a múltra, felidézheti az ártatlanul itt szenvedők emlékét. Nehogy a tábort a gaz, múltunkat pedig az elmosódó emlékezet, a feledés homálya pusztítsa el.

A Recski Nemzeti Emlékpark május 1. és október 31. között naponta 9-től 17 óráig, november 1. és április 30. között szombaton és vasárnap 9-től 15 óráig tart nyitva. Telefon: 36/478-295.

Gyarmati Gábor