Evangélikusok

Bensőséges hangulatú áhítat és szeretetvendégség keretében köszöntötte advent első vasárnapján a vanyarci gyülekezet szeretett volt lelkipásztorát, Schultz Jenőt, aki éppen ezen a napon töltötte be a 90. életévét. Emellett egy másik kerek évforduló is alkalmat adott az ünneplésre: éppen hatvan éve, 1947 adventjében kezdte meg negyvenegy éven át tartó hűséges szolgálatát Vanyarcon.

Schultz Jenő Dunaegyházán született 1917. december 2-án, lelkészcsalád gyermekeként. Az evangélikus teológiát 1940-ben végezte el; ezután hét évig volt segédlelkész. Először mint püspöki segédlelkész szolgált, majd Ősagárdon helyettesítette az éppen hadifogságban lévő Harmati Bélát. A több évtizedes vanyarci szolgálat legnehezebb területének a szlovák nyelvű igehirdetéseket tartotta, hiszen ezeket szó szerint meg kellett tanulnia – akkoriban ugyanis nem sokra becsülték a felolvasott prédikációt. A legszebb területnek pedig a hitoktatást érezte; ezt az iskolavezetés azzal sem tudta ellehetetleníteni, hogy egy időben a hittanórákat reggel hét órára tette. Ott volt minden beíratott gyermek.

Igeszolgálatában Schultz Jenő a keresztény ember örömére és reménységére tette a hangsúlyt. Fil 4,4 – életének egyik legkedvesebb igéje – alapján a Krisztushoz való tartozás öröméről szólt, amely óriási erőt jelent a hétköznapok terhei, például a betegség vagy éppen a betegápolás megpróbáltatásai alatt roskadozóknak. Jn 14,2 alapján pedig azt a csodálatos keresztény távlatot fogalmazta meg, amelyet értelmünkkel felfogni ugyan nem tudunk, de Krisztus ígérete alapján hisszük: az Atya házában Jézus készített számunkra lakóhelyet.

Külön öröm volt, hogy lelkész testvérünk népes családjával érkezett Vanyarcra, s a szolgálatot egyik unokájával, Simon Attila aszódi iskolalelkésszel együtt végezte. A visszaemlékezésen túl sok egyébbel is bátorította a hallgatóságot. A látáskárosultakra gondolva kérte, olvassunk nekik a Bibliából vagy akár igehirdetéseket, áhítatokat. Szent szolgálat ez. Fontosnak tartja, hogy ma, amikor az emberek egyre kevésbé fordulnak bizalommal egymás felé, ne féljünk egymástól, ne a rosszat, hanem a jót feltételezzük a másikról. Ez is igazi adventi üzenet.

A sok személyes hangvételű jókívánságon túl Péter apostol szavával köszöntötték őt az egybegyűltek: „Növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. Övé a dicsőség most és az örökkévalóságban!” (2Pt 3,18) Isten áldja meg Jenő bácsit születésnapja alkalmából!

Szabó András