Egyházunk egy-két hete
Az Operaházból az országos irodába
Új igazgató egyházunk központjának élén
– Milyen érzésekkel fogadta a szavazás eredményét?
– Végtelenül örülök, és megtisztelőnek érzem azt a bizalmat, amely a zsinati tagok részéről a szavazáskor megmutatkozott irányomban. Nagyon remélem, és minden erőmmel azon leszek, hogy igazgatói munkámmal maradéktalanul megfeleljek ennek a megelőlegezett bizalomnak.
– Mi indította arra, hogy pályázzon az irodaigazgatói tisztségre?
– A társadalomban lejátszódó események, illetve a globalizáció kihívásai között úgy éreztem, hogy az evangélikus egyház nagyon nehéz feladatok megoldása előtt áll, és az egyházban én, mint nem lelkészi végzettségű személy, próbáltam megkeresni azt a területet, ahol a legjobban tudnám segíteni egyházamat ezeknek a feladatoknak a megoldásában. Mivel eddig is irodavezetőként dolgoztam, ez az irodaigazgatói állás volt számomra az egyetlen igazán komoly lehetőség, hogy az egyház javára tudjak a továbbiakban tevékenykedni. Ezért ragadtam meg a pályázat nyújtotta lehetőséget.
– Világi területről érkezett. Mennyire ismeri egyházunk belső életét?
– Természetesen még nem ismerem teljes mélységében, de elkezdtem az ismerkedést. Nagy segítségemre volt ebben dr. Mekis Viktória, az országos irodaigazgató helyettese. Nagyon sok anyagot bocsátott rendelkezésemre, és találkoztam már az iroda osztályvezetőinek egy részével is. Ilyenformán volt alkalmam megismerni az intézmény működését és részben személyi állományát is. Az egész közegyház működését még nem ismerem ilyen jól, ez az ismerkedés most kezdődik. Elsőként azokkal próbálok találkozni, akikre elsősorban szükségem lesz munkám eredményes végzéséhez.
– Bemutatkozásában szervezeti változásokról tett említést. Min szeretne változtatni?
– Úgy látom, hogy az országos iroda, illetve az egyes osztályok struktúrája hagyományból építkezik, nem pedig az eljövendő feladatokat képezi le. A konkrét feladatok megfogalmazása után látom szükségesnek az osztályok szerkezetének megváltoztatását, illetve az egyes osztályokon dolgozók létszámának meghatározását. Ez az átszervezés azért szükséges, hogy az elérendő célokat, feladatokat minél hatékonyabban tudja az iroda teljesíteni. Amikor a feladatok körvonalazódtak, és az elérendő célokat kitűztük, akkor kell ezekhez hozzárendelni a szerkezeti struktúrát és a létszámot. Így értettem az átszervezést.
– Megítélése szerint melyek az egyház előtt álló legnagyobb kihívások?
– Mindenekelőtt az, hogy Krisztus üzenetét minden emberhez el tudja juttatni. Azután az, hogy lélekszámának vészes fogyását egyházunk mihamarabb meg tudja állítani. Továbbá fontos az is, hogy a globalizáció, az elembertelenedés folyamatai között olyan alternatívát tudjon nyújtani az evangélikus egyház az embereknek, ahol megtalálhatják a kapaszkodókat és gyülekezeti kisközösségekbe szerveződve boldogabb, harmonikusabb életet élhetnek.
– Mivel fogja kezdeni irodaigazgatói munkáját?
– Mindenekelőtt hálát adok Istenünknek, hogy olyan helyre vezetett, ahol az ő ügyét tudom szolgálni. Konkrétan pedig szeretném az osztályokon dolgozó kollégákat összehívni, bemutatkozni nekik és alapos ismerkedéssel elkezdeni az előttem álló munkát. Ezenkívül nagyon fontos és sürgető feladat, hogy egyházunk vezetőivel mielőbb beszélgetni tudjak arról, hogy mit várnak el az irodától, melyek azok a feladatok, amelyeket teljesíteni kell. Szeretném az iroda működését mielőbb úgy lendületbe hozni, hogy az most már egy hosszú távú célt szolgáljon, és az egész egyház céljait lássa maga előtt.
– Milyennek szeretné látni hat év múlva az irodát?
– Szeretném, ha minden szempontból professzionálisan működne: szervezettségét, gazdasági ügyeit és belső szabályrendszerét tekintve egyaránt. Hat év múlva szeretném azt látni, hogy az országos irodában elégedett emberek dolgoznak, és hogy a közegyházban lényegesen javult az intézmény megítélése.
Kiss Miklós
Regionális hozzárendelés: Országos Iroda