)
Kultúrkörök
Régi kincsek újra a líceumban
|
|
A líceum Sopron legrégebbi, ma is működő iskolája, amelynek első épületét a Hummel Kristóf akkori polgármester által 1557-ben adományozott telekre emelték. Érdekességként említhető, hogy a helyi evangélikus gyülekezet hivatalosan csak néhány évvel később, 1565-ben jött létre. Csaknem negyed évszázados békés fejlődés után az újjáéledő ellenreformáció arra kényszerítette a városi tanácsot, hogy váljék meg az evangélikus vallású tanároktól, akik csak az 1606-ban kötött bécsi békével térhettek vissza.
A városi tanács ekkor mint presbitérium az egyházközség élére állt, s a rendelkezésére bocsátotta az iskola fenntartásához szükséges eszközöket. A 17. század végét Sopron már úgy élte meg, hogy két virágzó evangélikus gimnáziuma is volt. Az ellenreformáció azonban csaknem minden joguktól megfosztotta az evangélikusokat. 1681-ig még protestáns házi nevelőket sem alkalmazhattak! Ezt az állapotot az ugyanabban az évben megtartott soproni országgyűlés szüntette meg, s a következő esztendőben újra megnyílt az evangélikus gimnázium, amely a hazai tanintézmények között kiemelkedően sokat tett a magyar nyelv ápolása érdekében.
Az evangélikus konventet és az iskola könyvtárát 1824-ben egyesítették. Az állomány jelenleg negyvenezer kötetből áll, negyvennégy ősnyomtatvány mellett számos könyvritkasággal is büszkélkedhet. A most Sopronba került kódextöredékeket az mentette meg az enyészettől, hogy Gutenberg követői igen takarékos mesterek voltak, és a nyomtatott könyvek, illetve levéltári akták könyvkötő anyagaként a korábbi könyvtöredékek hasznosíthatónak ítélt darabjait is felhasználták. Így számos középkori kódextöredéket az új könyvek táblaborításába raktak. (Érdekességként említem: Spanyolországban a minap ennek a „spórolós” nyomdásztechnikának köszönhetően találták meg VI. Sándor pápa 1473-ban írt bulláját, amelyben meghirdette, hogy akik anyagilag hozzájárulnak az Oszmán Birodalom elleni keresztes hadjárathoz, néhány főbenjáró bűn kivételével teljes bocsánatot nyernek.)
A takarékoskodást amúgy a papír magas ára indokolta, noha papírmalmok hazánkban is működtek; az elsőt Lőcsén létesítették. Alapításának dátuma ismeretlen, csupán azt tudjuk, hogy 1530-ban leégett. Abban az időben a papírmalmok alapításához uralkodói engedély kellett. Báthory István fejedelem 1573. március 12-én az erdélyi Szeben város papírgyártó műhelyének alapítási engedélyében ezt a napjainknak is szóló megjegyzést írta: „A tisztségviselők feladatához legméltóbb és leginkább illő dolognak tartjuk elméjüket minden buzgalommal és igyekezettel arra irányítani, hogy a köz ügyét a magánosé felett állónak tekintsék, s inkább a társadalom közös szükségleteiről gondoskodjanak, mint a magukéiról.”
De térjünk vissza Sopronba – ahol minden bizonnyal vannak olyan könyvek, amelyek a szebeni vagy a lőcsei papírból készültek. A líceum könyveiben rejtőzködő kódextöredékek felkutatása már az 1940-es években elkezdődött, és 1947-ig több mint háromszáz töredéket restauráltak is az Országos Széchényi Könyvtárban. Ez a munka az 1970-es években folytatódott, amely során a törékeny kódexlapokat restaurátor választotta le a nyomtatott könyv kötéséről vagy az aktáról. A megfelelő tartósítás után az írás alapján meghatározták a töredékeken olvasható mű szerzőjének nevét, a kódex címét és a töredék keletkezési helyét.
A felbecsülhetetlen értékű, kézzel írott művekből származó töredékek egyebek mellett Arisztotelész, Vergilius, Suetonius és Szent Bernát műveiből származnak, de egy eredeti Gutenberg-töredék is akadt, amely egy 1647-ben készített számadáskönyv kötéséből került elő. A kutatás több Biblia- és bibliakommentár-töredéket is felszínre hozott. A ritkaságokat a Biblia éve alkalmából a soproni lábas ház kiállítótermeiben mutatják be.
Jezsó Ákos
Regionális hozzárendelés: Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium