Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2008 - 09 - Füstölgés a sajtónyelvről katolikus körben

Keresztutak

Füstölgés a sajtónyelvről katolikus körben

Az újságíró számára munkaeszköz is a nyelv, amelyen ír, beszél. Hivatásából adódóan ő maga pedig másoknál nagyobb hatású alakítója is ennek az eszköznek: ha akarja, ha nem, mintát nyújt – követendőt vagy kerülendőt. Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének (Makúsz) legutóbbi, február 23-ai tanulmányi napját Sajtóhiba – Helyes magyar köz- és sajtónyelv címmel rendezték meg, ezúttal a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánián.

Bánffy György a színész, valamint a pap, a tanár és a politikus felelősségéről beszélt. Nem mindegy ugyanis, hogy a „közönség” érzelmileg azonosul-e azzal, amit hall. A Magyar Versmondásért Alapítvány elnöki tisztét is betöltő színművész véleménye szerint a szép beszéd egyébként nem ördöngösség, pusztán odafigyelés és – tegyük hozzá – igényesség kérdése. Mint ahogy odafigyelés és igényesség kérdése a sajtó nyelve is, miként arra a délelőtt további előadói rámutattak. Neumayer Katalin újságíró, a Magyar Kurír című on-line katolikus napilap főszerkesztője személyes tapasztalatai alapján arról szólt, hogy – bár sok olvasó számára esetleg nehéz elfogadni – az akadémiai helyesírás szabályai – például az ünnepek nevének (karácsony, húsvét, pünkösd, mindenszentek, halottak napja és így tovább) kisbetűs írásmódja – az egyházi sajtótermékekre is vonatkoznak. Egy gyakorló újságíró füstölgései a szóhasználatról címmel Kipke Tamás író, újságíró, az Új Ember katolikus hetilap főszerkesztő-helyettese arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy egyes kifejezések gyakran helytelenül, megváltoztatott jelentéstartalommal szerepelnek a magyar sajtóban. Éppen ezért – ahogyan Lipovecz Iván újságíró, a Heti Világgazdaság egykori főszerkesztője fogalmazott – „olvasószerkesztő nélkül normális, magára valamit is adó lap, folyóirat nem működhet”. A tanulmányi nap további előadásai során Maleczki József nyelvész az áljelzős szerkezetek eluralkodásáról beszélt, Kondor Katalin, a Magyar Rádió szerkesztője pedig a rádiós újságíró tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel. Czakó Gábor író nem tudott jelen lenni az alkalmon; a „hunglish” értelmiségről, az idegen szavak elburjánzásáról írt gondolatait a nap moderátora, Bordy András, a Lánchíd Rádió Kazinczy-díjas bemondója olvasta fel.

Vitális Judit