Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2008 - 09 - Éljük az Igét

Keresztutak

Éljük az Igét

Bemutatták Chiara Lubich új könyvét

„Az Evangélium nem a vigasztalások könyve, amihez kizárólag fájdalmas pillanatokban menekülünk válaszért, hanem az élet törvényeinek kódexe, mely minden életkörülményre vonatkozik. Ne csak olvassuk, hanem »emésszük meg« lelkünkkel e törvényeket, hogy minden pillanatban Krisztushoz tegyenek hasonlóvá minket.” (Chiara Lubich)

1943-ban Chiara Lubich és első társnői újra fölfedezték az evangéliumot, és elkezdték együtt megvalósítani. Személyes és közös életük nemsokára jelentősen megváltozott. Az első kis csoport nagyon hamar mozgalommá szélesedett. A Fokoláre azok közé a virágzó egyházi mozgalmak közé tartozik, melyekről II. János Pál pápa úgy nyilatkozott, hogy az a Szentlélek válasza korunk drámai kihívásaira. Egy meghívóval együtt kaptam a fenti idézetet, könyvbemutatóra szólót és egész életre elfoglaltságot adót. Valósítsd meg az evangéliumot – így foglalhatjuk össze felhívásukat. „Megértettük, hogy a világnak az evangélium gyógyító erejére van szüksége, mert csak az Örömhír képes visszaadni számára azt az életet, amely hiányzik belőle. Ezért éljük mi az Élet Igéjét.” (Chiara Lubich) A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében február közepén bemutatott kötet az Éljük az Igét címet viseli, szerzői pedig a következőképpen olvashatók a kötet címlapján: Chiara Lubich és más keresztények. A könyvbemutatón jelen volt többek között Bíró László kalocsa–kecskeméti segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora; D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke – mindketten méltatták is a kötetet –, illetve Vale Ronchetti és Giuseppe di Giacomo, Lubich közvetlen munkatársai. A méltatásokat, hozzászólásokat zene kötötte össze és a Fokoláre Mozgalom néhány magyarországi tagjának tanúságtétele egészítette ki. Végül egy személyes élmény: amikor ezek között az emberek között járok – s ezt már nem először tehettem –, mindig több leszek.

Muntag András