A hét témája

Evangélikus egyházunk egyik különleges „újkori” hagyománya az országos bábverseny évenkénti megrendezése. Idén már hetedik alkalommal csillogtathatták meg előadói tehetségüket a többségükben egyházközségek által „fenntartott” csoportok óvodás- és általános iskolás korú tagjai. Bár a március elsejei versengés színhelye ezúttal is a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központ volt, a fővárost csupán a kelenföldi gyülekezet bábosai képviselték. Idén az együtteseknek a bibliai csodák közül kellett kiválasztaniuk előadásuk témáját.

A zsibongó gyermekhad és kísérőik már szombaton kora reggel „megszállták” a művelődési házat, hogy még a fellépés előtt lehetőségük legyen a színpad bejárására. Miután mindenki helyet foglalt a nézőtéren, egy – erre az alkalomra verbuválódott – zenekar köszöntötte ének- és zeneszóval az egybegyűlteket. (Huszák Zsolt ifjúsági referens, Ócsai Zoltán győri és a konferansziéként is közreműködő Sikter János porrogszentkirályi lelkész trióját Brebovszky Klára egészítette ki.)

A szervező, vagyis a Magyarországi Evangélikus Egyház Ifjúsági Osztálya nevében Balog Eszter lelkész, gyermekreferens üdvözölte a jelenlévőket, s mutatta be a zsűri tagjait: Döbrentey Ildikó meseírót, zsűrielnököt, Giovannini Kornél és Granasztói Szilvia bábművészt, valamint Győri Gábor esperes-lelkészt. Utóbbi az alkalomhoz illően egy kesztyűbábbal – amint bemutatta „őt”, barátjával, a csacska barival – lépett a hallgatóság elé, és rövid áhítatában az elveszett juh példázatáról beszélt, arról a csodáról, hogy a mennyei Atya mindenkire gondot visel.

Nyolc csoport mutatta be produkcióját. Egy bibliai történetet – Dániel az oroszlánok vermében – két bábcsapat, a nagyvelegi és a kelenföldi is kiválasztott. A piliscsabai gyülekezet tagja, Nagy Panka által felkészített egyik csoport a Királyok első könyvéből adott elő egy epizódot (Illés a sareptai özvegynél), a másik a vakon született meggyógyításának története mellett döntött. Az Úr harcosai nevű büki csapat választása a Dániel próféta könyvében olvasható történetre esett (Három férfi a tüzes kemencében), a bátonyterenye–szúpataki Hajnalcsillag csoport pedig azt mutatta be, hogyan gyógyítja meg Jézus a bénát. A tengelici Szivárvány bábcsoport A legokosabb szamár című jelenetéhez a Bálámmal történtekből merített ötletet. Utolsóként a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ diákjai léptek a színpadra, ők a tíz csapás történetét elevenítették meg. A három osztály tagjaiból szerveződött bábos társaság – Döbrentey Ildikó szavaival élve – „drámai erejű előadást” mutatott be. Egyes jelenetek alatt zene és egy kórus éneke csendült föl (gitáron, valamint zeneszerzőként és szövegíróként Ócsai Zoltán lelkész, fuvolán Marekné Stubán Beáta tanítónő működött közre).

Mialatt a zsűri határozott a díjak sorsa felől, a Szlovákiából – az Érsekújvár melletti Udvard (Dvory nad Žitavou) községből – érkezett Zsapka Attila megzenésített versekkel szórakoztatta a kisebb-nagyobb gyerekeket.

Koncertje után következett a várva várt eredményhirdetés. Első díjjal a győrieket jutalmazta a zsűri. A második helyezés azé a piliscsabai csapaté lett, amely a vakon született meggyógyítását adta elő. Különlegesek voltak a bábjaik: a gyermek szereplők arcvonásait viselték. A megosztott harmadik díjat a tengelici és a büki csapat vehette át. A „Reményteljes kezdet különdíjat” a zsűri a kelenföldieknek, a „Dekoratív bábok különdíjat” a bátonyterenyei–szúpatakiaknak, az „Élő játék különdíjat” a nagyvelegieknek, az „Utánpótlás különdíjat” pedig az első piliscsabai csapatnak ítélte oda. Kesztyűbábot minden résztvevő kapott; a helyezettek huszonötezer, húszezer, illetve tizenötezer forintos pénzjutalomban is részesültek, a különdíjasok pedig nyolc-nyolcezer forintnak örvendhettek. (Az említett összegeket a csoportvezetők a gyülekezeti gyermekmunka fejlesztésére kell, hogy fordítsák.)

Egyházi bábversenyről lévén szó nem véletlen, hogy a hazaindulókat Döbrentey Ildikó a következő szavakkal bocsátotta útjukra: „Jézus nem azért szeret benneteket, mert báboztok, hanem azért, amilyenek vagytok. Örömét leli bennetek, a lelkes, jókedvű és jó szándékú hittanosokban, akik plusz terheket is magatokra vállaltatok, amikor készültetek erre a versenyre, amely segített nektek abban, hogy jobban megismerjétek Krisztust. Ha ma nyertetek, de az ő barátságát elvesztitek, mindent elvesztetek. És ha ma nem nyertetek is, de őt barátotoknak mondhatjátok, minden a tiétek.”

Gazdag Zsuzsanna