A hét témája

A főváros keresztény közösségeiben szinte az egész hét az imanap jegyében telt. A számos helyszín közül ismerjünk most meg hármat, amelyeken más és más gondolat ragadhatta meg a jelenlevőket, noha mindegyik ugyanazt az „új értelmet” munkálta.

Immár második alkalommal vettek részt országgyűlési képviselők a nők világimanapján tartott istentiszteleten. Tavaly a Parlament épülete adott helyet a rendezvénynek, idén, március 3-án a közelben található Hold utcai református templom fogadta a résztvevőket. A közélet dolgaiban fáradozó politikusokat megdöbbentette, hogy mennyire hasonló gondokkal kell küzdeniük a távoli karibi ország vezetőinek. A társadalmi elit hiteltelenné vált, megnőtt a korrupció, elszegényednek az emberek, erősödik az erőszak… A közszereplők feladata Guyanában is nagy, teherbírásuk, hatalmuk viszont véges. Kovács Gézánénak, az Aliansz nőtagozata vezetőjének az igehirdetése arra a Jézusra mutatott, aki az Úr, akié minden hatalom. Ő nem csupán egy tanítványi sereget látott vendégül – mint Márta az újszövetségi történetben –, hanem akár ötezer embert is meg tudott elégíteni két halból és öt kenyérből.

A Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon lakói március 5-én, szerdai bibliaórájukon ismerkedhettek meg első alkalommal a világimanapi mozgalommal. Az időseket leginkább Guyana nemzeti és vallási sokszínűsége ragadta meg. Az országismertetőt követő beszélgetésben egyik kedves férfitestvér összegezte is a hallottakat: mindenki Istent keresi, de csak az találja meg őt igazán, aki Krisztussal találkozik. Vallomása egybecseng a guyanai asszonyokéval: Jézushoz fordulunk, aki maga a bölcsesség és az irgalmasság.

A város központi rendezvényére március 7-én került sor a Deák téri egyházközség termében. Idén ők látták vendégül a belváros gyülekezeteiből érkező, különböző felekezetű asszonyokat.

Már hagyományai vannak annak, hogyan ünneplik meg közösen az ökumenikus imanapot. Egymást váltva először a helyiek, majd a Kálvin téri reformátusok, őket követve pedig a terézvárosi katolikusok kis csoportja lépett előre, hogy felolvassa a liturgia szövegét. Az istentiszteleti alkalom évek óta „begyakorlott” módja hallatlan nyugalmat sugárzott. A békesség élményét vihették haza magukkal a résztvevők – például Mária és Márta történetéből a fiatalabbik lánytestvér példáján keresztül. Mária nem zavartatta magát attól, hogy kint éhes tanítványok vannak, érezte: le kell telepednie Jézus lábához.

Az imanapot összeállító guyanai asszonyok sok bánatukat, sebüket a világ elé tárták. Ám ők maguk biztattak Jób és Mária példájával: aki az Úrhoz közel „telepszik le”, másként látja a dolgokat. Felismeri, hogy minden egy kézben van. A világot, egyéni sorsunkat a teremtő Isten tartja a markában, és ez felszabadító érzés.

B. Pintér Márta