A közelmúlt krónikája
Ülésezett az Ichthüsz cserkészközösség
A kiscserkészek fürödtek volna, a nagycserkészek korcsolyáztak volna, az öregcserkészek pedig a Balaton sziporkázó jegét és a Balaton-felvidék hófödte lankáinak szépségét csodálták volna. Ebből nem valósult meg semmi a tavaszias, februári hétvégén Balatonfüreden a böjt harmadik hetében. Szívet melengetően megvalósult azonban mintegy negyven cserkész között az a szeretet és három és fél generációt átívelő, felelősségteljes közösség, amelyre a cserkészek 4. törvénye így emlékeztet: A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. Továbbá híven teljesítettük kötelességünket, amelyet ezen a hétvégén közösségünk rótt ránk.
A Magyar Cserkészszövetség Ichthüsz közössége évi rendes közgyűlésének tematikus részeként – a Biblia éve kapcsán – a Szentíráshoz való viszonyulását, az ezzel kapcsolatos lehetőségeit és feladatait vizsgálta meg. Külső segítségül ehhez a legilletékesebb személyt, dr. Pecsuk Ottót, a Magyar Bibliatársulat főtitkárát, a Biblia évének főszervezőjét hívta meg.
Megerősödtünk abban a reformátori felismerésben, hogy hitünk és életünk –azon belül is tudatos cserkészéletünk – egyedüli vezérfonala, útmutatója a Szentírás. Az a közösség, amely jelszavában is az evangéliumi kötődést hangsúlyozva kívánja minősíteni az összes többi cserkész tevékenységét, e nélkül a folyamatosan megerősített hit nélkül nem tudja feladatát betölteni.
Az előadó életes példákkal mutatta be, hogyan szövi át magyar nyelvünket és kultúránkat a Bibliából vett idézetek és gondolatok sora. Ugyanakkor arról is hallottunk, hogy a felnövekvő generációknak milyen hiányos a bibliaismeretük, ha egyáltalán tudnak valamit a Szentírásról. Bepillanthattunk a Biblia éve programjába, ami éppen ezen is segíteni kíván. Buzdítást nyertünk a Jelenések könyvéből vett idézet alapján a Biblia boldogító olvasására, felolvasására és hallgatására. Elköteleztük magunkat – éppen a Biblia évével kapcsolatban – a következő konkrét tevékenységekre, amelyekre a jelen nem lévő cserkésztestvéreinket ezúton is biztatjuk.
– Kedvenc igénket rovásírással és latin betűkkel is felvéssük egy lehetőség szerint egységes méretű, körülbelül harmincszor tíz centiméteres deszkára; ezekből szeptemberi fórumunkon kiállítást is rendezünk.
– Kérjük a gyülekezeteket, amelyeket cserkészek is látogatnak, hogy ebben az évben a vasárnapi istentisztelet keretében adjanak helyet egy egyenruhás cserkésznek bibliaolvasásra vagy bibliai témájú vers, novella, anekdota, ének vagy zeneszám előadására.
– Buzdítjuk a cserkészeket, hogy csapatotthonuk, gyülekezési helyük egy meghitt sarkában a környezetükből öszszeszedett, kölcsönkért Bibliákból rendezzék meg a maguk bibliakiállítását.
– Szervezzenek tanulmányi kirándulást a Biblia Múzeumba, a Biblia évével kapcsolatos kiállításokra vagy egyéb programokra.
– Gyűjtsenek bibliai eredetű közmondásokat, szólásmondásokat vagy irodalmi alkotásokat.
– Igyekezzenek megrendezni saját csapatéletük keretében a Biblia évéhez kötődő saját programjukat.
A Biblia éve és az ezzel kapcsolatos gondolatok az egész hétvégét vissza-visszatérő motívumként gazdagították.
Az Ichthüsz-közgyűlés soraiban köszöntötte Buday Barnabás cserkésztisztet, evangélikus lelkészt, a Magyar Cserkészszövetség elnökét és Pótor József cserkésztisztet, kerületi vezetőképzőt, a Református Zsinati Iroda munkatársát.
A beszélgetés fő vonalát az adta, hogy a megújuló cserkészmozgalomban milyen szerepet tölthetnek be a felekezeti közösségek és különösen is az Ichthüsz közösség. Melyek azok az értékek és feladatok, amelyeket továbbra is képviselni kell és el kell végezni a tudatos evangéliumi munka, a népi/nemzeti Ichthüsz-hagyomány jegyében? Mi az a struktúra, amely keretet ad ennek a tevékenységnek az elvégzéséhez úgy, hogy miközben sajátos, krisztocentrikus jellegét megőrzi, szerves, építő és harmonikus alkotója marad a Magyar Cserkészszövetségnek? Megerősödtünk abban, hogy ezek a kérdések továbbgondolásra érdemesek.
Az együttes gondolkodást pedig május 9-én tervezzük folytatni Budapesten, bevonva minél többeket azok közül, akik eddig is részt vettek a közösség munkájában, és azok közül is, akik bár ezt nem tették, protestáns hitüket és értékeiket tudatosan kívánják megélni a magyar cserkészmozgalomban.
Bóna Balázs cserkésztiszt