Egyházunk egy-két hete

Immár több évtizedes hagyomány, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem harmadik évfolyamos hallgatói minden évben körbeutaznak egy egyházmegyét, és bemutatják a saját maguk által készített passiójátékot. Idén tizenegy harmadéves – név szerint: Bonnyai Zsuzsanna, Kruchió Zsuzsanna, Molnár Lilla, Varga Diána, Csadó Balázs, Győri Gábor Dávid, Keveházi D. Sámuel, Kovács Viktor, László Lajos Gergely, Varga Tamás és Vigh Bence –, valamint Orosz Gábor Viktor, az Evangélikus Teológusotthon megbízott lelkésze és Beller Sándor gépkocsivezető indult útnak a nagyhéten a Borsod-Hevesi Egyházmegyébe.

A harmadévesek idén összesen tizenhárom alkalommal adták elő a passiót, beleértve a hagyományosan virágvasárnap előtti csütörtökön tartandó előadást „székhelyükön”, a zuglói evangélikus templomban. Körútjuk során eljutottak Hatvanba, Egerbe, Abaújszántóra, Fancsalra, Encsre, Miskolcra, Diósgyőrbe és Arnótra. Abaújszántón az előadás ökumenikus alkalom volt, közösen a helyi református gyülekezettel, Hatvanban pedig jelen volt a bemutatón dr. Fabiny Tamás püspök is, jóllehet nem püspöki minőségében, hanem mint a jelenlegi harmadévesek évfolyamtanára.

Néhány „alternatív helyszínen” is bemutatták passiójukat a teológusok, így a rákospalotai leánynevelő intézetben és az egri női börtönben is. Miskolcon pedig egy hatszáz és egy mintegy hétszáz fős gyülekezetet testesített meg a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, illetőleg az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola diáksága.

Idén a passió változatlan bibliai tartalmát a fiatalok zenés formába öntötték. Abból indultak ki, hogy az évfolyam tagjainak többsége aktív muzsikus. A kérdés „csupán” az volt, hogy milyen zenei stílus „engedhető meg” egy teológuspassióban. Végül a legkülönbözőbb műfajokat képviselték a passió során felcsendült dalok; közöttük egy Kodály-feldolgozás, egy ifjúsági ének és négy saját szerzemény kapott helyet.

Az előadók számítottak arra, hogy a tágasabb templomokban és termekben nagyobb hangerőre lehet szükség, ezért egyrészt jelentős hangosító technikát vonultattak fel, másrészt az előadások előtt szórólapot osztottak szét a passióban szereplő dalok szövegeivel.

Újszerű ötlettel sikerült áthidalniuk a fiataloknak az évfolyam viszonylag szerény létszámából adódó nehézségeket. Mivel egy-egy teológusnak óhatatlanul több szerepet is el kellett játszania, mindegyik (fő)szereplőnek volt egy színe: így sohasem az arc számított, hanem az, hogy a szereplőnek milyen színű a ruhája. (Így lett Jézus ruhája például fehér, Pilátusé bíbor, Júdásé fekete stb.)

A virágvasárnaptól nagyszombatig tartó körúton teológusaink – Miskolcról kiindulva – csillagszerűen járták be a Borsod-Hevesi Egyházmegyét. Naponta átlagosan két előadásuk volt, ami hivatásos művészeknek is komoly megterhelést jelentett volna. Ennek ellenére úgy nyilatkoztak, hogy ez a nagyhét az egész évfolyam számára egy életre meghatározó élmény volt. Áldozatos szolgálatuknak köszönhetően ebben az évben összességében mintegy kétezren láthatták a teológuspassiót, s hallhatták fiatalok ajkáról az evangélium üzenetét. Isten áldja meg azokat a magokat, amelyeket ez alatt a hét alatt vetett el általunk! Adja, hogy felnövekedjenek, és gyümölcsöt teremjenek!

Kovács Viktor, III. évfolyamos teológushallgató