Egyházunk egy-két hete

Régóta dédelgetett terv valósult meg Csákváron. Ide sereglettek össze március 14-én a Fejér-Komáromi Egyházmegye gyülekezeteinek felügyelői, illetve helyetteseik, a másodfelügyelők és az egyházközségek gondnokai. Korábban ugyanis szinte minden hivatalos találkozón (közgyűlésen) vagy ünnepi alkalmon megfogalmazódott az igény, hogy a sok „ügymegbeszélő” találkozó mellett jó lenne időnként információcserére, kötetlen testvéri beszélgetésre is asztalhoz ültetni a presbitériumok vezetőit.

Az együttlét a helyi lelkész, Szebik Károly igei bevezetőjével kezdődött, majd – egyházmegyei felügyelői minőségében – e sorok írója tett javaslatot a tanácskozások tematikájára. Az elsődleges cél az információ- és tapasztalatcsere, valamint az egyházi és világi törvények, jogszabályok, szabályrendeletek alaposabb megismerése volt. Szintén egyetértés volt abban, hogy a találkozókat célszerű mindig más-más egyházközségben tartani, hogy legyen mód a vendéglátó gyülekezet jobb megismerésére is.

A rövid „bemutatkozó kör” után Kissné Kárász Rózsa egyházmegyei másodfelügyelő vette át a moderálást, és plasztikus képet rajzolva irányította a figyelmet a felügyelői szolgálat sokszínűségére. Ezt követően a jelen lévő gyülekezetvezetők – mintegy huszonnégyen – azt a feladatot kapták, hogy sorolják fel közösségük vélt vagy valós erősségeit, illetőleg gyengeségeit. Az írásba foglaltaknak a táblán való összesítése jól mutatta a felelős gondolkodás eredményét: szinte mindenhol a gyülekezet aktív pásztorolása, az ifjúság megtartása és az igényes, a mai kor nyelvén hangzó igehirdetés szerepelt az első helyen; akár mint meglévő erősség, akár mint sürgető igény. Az élre tehát nem az anyagiak vagy az épületek körüli teendők kerültek – ez utóbbiakat a jelenlévők csak mint a tartalmi elvárások külső feltételeit említették.

A továbbiakban a résztvevők kisebb csoportokban keresték a megoldást a nyilvánvalóvá tett gyengeségek orvoslására, azaz egyfajta cselekvési tervet készítettek a maguk és egymás számára, építve gyülekezeteik meglévőnek vélt erősségeire.

A vacsorával zárult egész napos együttlét abban a reményben ért véget a kései órán, hogy a tervezett évi két-három (esetleg négy) találkozó akár egy-egy gyülekezet helyzetéből adódó speciális kérdések megvizsgálását is lehetővé teszi, esetenként külső szakértő bevonásával.

Az egyházmegye elöljárói fontosnak tartják, hogy tanácskozó testületük tervezett üléseit még véletlenül se illessék a „titkos” vagy a „titkolódzó” jelzővel, hiszen céljuk éppenséggel egy olyan „testvéri tanácskozó testület” működtetése, amelynek tevékenysége (és tevékenységének eredménye) a lehető legszélesebb körben válhat ismertté e nem könnyű, mégis örömteli szolgálatban állók számára.

Mészáros Tamás

Regionális hozzárendelés: Fejér–Komáromi Egyházmegye