A hét témája

A magyar evangélikus egyház tagjai között sokan kedvenc költőjüknek tartják az evangélikus Reményik Sándort, aki verseinek egy részével hitet tett magyarsága mellett, jelentős részével pedig kifejezte Isten kegyelmében való hitét, az egyházhoz való ragaszkodását.

Erdélyben született, ott élte le életét a szomorúan változatos történelmi évtizedekben, ott volt mindvégig magyar, ott halt meg, és ott van eltemetve a kolozsvári Házsongárdi temetőben. Az 1890-ben született és 1941-ben elhunyt költő korán eltávozott az élők sorából, de két nagy kötetet kitevő verseivel gazdagította az erdélyi és a magyarországi magyarságot, valamint az egyház tagjait.

Egyházunk sajtóosztálya 1991-ben az Unikornis Kiadóval közösen Isten közelében címmel kiadta a költő úgynevezett istenes verseit, melyeket unokahúga, Imre Mária válogatott és szerkesztett. (Két lelkész, Benczúr László és Koren Emil a segítségére volt; ők pár hónapig vendéghallgatóként a kolozsvári teológián tanultak, s az ottani gyülekezetben többször találkoztak Reményik Sándorral és Járosi Andorral, a kolozsvári evangélikus gyülekezet lelkészével, a teológia tanárával.) 2005-ben pedig a Luther Kiadó, a Kálvin Kiadó és a kolozsvári Polis Könyvkiadó közösen jelentette meg két kötetben Reményik Sándor összes versét.

Tehát verseivel, azok mondanivalójával, magyarságával és keresztény hitével itt él közöttünk a költő. És most egy újabb, nagyon szép és tartalmas kiadvány által még közelebbről megismerhetjük életét, munkásságát. A Petőfi Irodalmi Múzeum a Károlyi-palotában február 13-án kulturális összejövetelt szervezett, amelyen bemutatták a Kolozsváron megjelent, A lámpagyújtogató című, szép kiállítású könyvet, amely Reményik Sándor életét mutatja be születésétől haláláig képekben, levelekben, versidézetekben, újságcikkekben.

A könyv kép- és szöveganyagát Hantz Lám Irén kolozsvári nyugdíjas pedagógus állította össze; ő egyébként leánya Lám Bélának, aki a kolozsvári gimnáziumban iskolatársa és élete végéig közeli barátja volt a költőnek. Irénke kislánykorában ismerte Reményik Sándort, felnőttként pedig sok időt töltött a most megjelent könyv anyagának felkutatásával és öszszeállításával.

A több száz fős összejövetelen a főszereplő Hantz Lám Irén volt, aki vetített képes előadásában részletesen ismertette a kötetet. Havas Judit előadóművész több verset olvasott fel a könyvből, elsőnek a Lámpagyújtogató címűt, amelyből a résztvevők megtudhatták, hogy Reményik Sándor magát tartotta lámpagyújtogatónak, olyannak, aki tevékenységével világosságot gyújt az embereknek. A bemutatón közreműködött még Egyed Emese kolozsvári egyetemi tanár és Gali Teréz erdélyi dalénekes, aki több verset adott elő énekelve, gitárkísérettel.

Az evangélikus Reményik Sándor életét és munkásságát bemutató könyv biztos sikert fog aratni. Ez juttatta eszembe, hogy a Magyar Örökség és Európa Egyesület az utóbbi években több erdélyi magyar költőt, művészt – többek között Kányádi Sándort – is kitüntetett a Magyar Örökség Díjjal. Ha valaki, akkor Reményik Sándor is megérdemelné a – posztumusz – díjat. Ehhez az kell, hogy a magyar evangélikus egyház illetékesei írásban javasolják a költőt a kitüntetésre, természetesen részletesen megindokolva a javaslatot. Az indítványt a Magyar Örökség és Európa Egyesület címére (1094 Budapest, Tűzoltó utca 58.) kell beküldeni.

Dr. Juhász Géza