e-világ

Régen volt szó hasábjainkon a nyílt forráskódú operációs rendszerekről. Az elmúlt években ezek – számomra most a Linux érdekes – óriási fejlődésen mentek át, illik hát szót ejteni róluk. Mielőtt azonban belevágunk a Linux talán legdinamikusabban fejlődő és leginkább felhasználóbarát disztribúciójának ismertetésébe, két alapvetést kell tennünk.

Sohasem szerettem a hasonlítgatásnak azt a módját, amelyik úgy teszi fel a kérdést, hogy melyik jobb: a Windows vagy a Linux? Egészen egyszerűen más a két operációs rendszer, máshonnan, más céllal indultak, többnyire más felhasználói igények kielégítésére készülnek. A másik fontos alapvetés: a Linux mára már nem az elsötétített dolgozószobák informatikusainak titokzatos játéka!

Egy hónapja, hogy új, jó felszereltségű (már Vistára optimalizált) notebookomra 40 GB-nyi partícióra Windows XP-t, a maradék 120 GB-ra az openSUSE 10.3-at telepítettem. Mikor mindkét operációs rendszer működött, telepítettem a gyakran használt szoftvereket is, és önkéntelenül is kénytelen voltam megállapítani, hogy a Linux telepítése és beállítása lényegesen könnyebben ment. Leginkább persze azért, mert az ingyenesen letöltött telepítő DVD-n minden fontos program elérhető volt, többnyire ugyanarra a célra több szoftverből is válogathattam, míg a Windows telepítése után szövegszerkesztőt, vírusok és egyéb kártevők elleni programokat, különböző segédalkalmazásokat kellett letöltenem (http://letoltes.lutheran.hu).

A Linux könnyedén felismerte az összes hardvert, mindegyikre tudta a korrekt drivert; a Windowsnál külön kellett telepítenem mindent. Felállt a rendszer, működik.

Ez a Linux már különlegességeket is tud, képes vagyok bárkit elbűvölni az animált asztalkezeléssel, az ide-oda röpködő ablakokkal. Mindez persze nem létszükséglet, de akkor is. A rendszer automatikusan telepíti a védelmi rendszert, a tűzfalat, a biztonság még azok számára is tökéletes, akik életükben először látnak és telepítenek Linuxot. Az alaprendszer több különböző felületet kínál (Gnome, KDE és így tovább), így a kényes ízlésűek is megtalálják a maguk számára elfogadhatót.

Én Linuxon is az OpenOffice.org-ot használom. Ez a Linuxon is képes kezelni a jelentősebb irodai szoftverek fájlformátumait, képes megnyitni vagy menteni őket. De az OOo mellett több más irodai csomagot is telepíthettem volna. A népszerű PDF fájlformátum kezeléséhez három különböző alkalmazást is kaptam, de könnyedén használhatom a gépet programjaim nyilvántartására és szervezésére is.

Levelezésemet a KMail programmal bonyolítom (vírus- és spamszűrő automatikusan beállítható), de használhatnék mást is, mert van választék. Három különböző böngésző is a telepített rendszer része, nekem a Firefox a jó, de tesztelésre kiváló a Konqueror vagy az Epiphany is. Webes programjaimat a Quanta webszerkesztővel írom.

Része a rendszernek több képnézegető, illetve képszerkesztő szoftver is; a Linux felismeri a csatlakoztatott fényképezőgépet, és könnyedén tölti át, majd rendszerezi az azon található fotókat, de nem okoz gondot a videokamera kezelése sem. Korábban gyakori problémát jelentett a videofilmek nézése. A 10.3-as SUSE az első webes videónál felkínálta a kodekek telepítését, majd egy alig tízperces folyamat során mindent felpakolt, beállított. Azóta nem találtam olyan videoformátumot, amelyet ne tudnék megnézni. Még az előző SUSE is bajban volt a vezeték nélküli internet felismerésével és a csatlakozással; nemrég Balatonszárszón a környék összes vezeték nélküli kapcsolatát begyűjtöttem és használhattam.

Ami szintén nem mellékes: a Linux felületéről kényelmesen átnyúlhatok a Windows-mappákba, megnyithatok és írhatok is ott állományokat – a Windows szegény meg el sem tudja képzelni, hogy van másik operációs rendszer is a gépen…

– erdelyik –