Keresztutak

A Magyar Pax Romana ötvenedik kongresszusát tartotta Tihanyban, a bencés apátságban; a katolikus diákok és értelmiségiek szövetsége múlt hét csütörtökön kezdődött és négy napon át tartó eszmecseréjének meghatározó témaköre a misszióknak az üdvtörténetben és jelen világunkban betöltött szerepe és helye volt.

A misszió a mai, erősen szekularizált világban nem pogányok térítésével vagy más hitűek áttérítésével foglalkozik, hanem inkább az „utat tévesztett” vagy utat kereső embereknek a megsegítésével – mondta a csütörtöki megnyitón főelőadóként Pikó Gábor Mózes ortodox teológus, aki azt hangsúlyozta, hogy a misszió nem más, mint felelősségvállalás másokért. Az előadó szerint a buddhizmus, az iszlám és a kereszténység közül az utóbbi van krízishelyzetben vagy a korszakváltás idejében; ugyanis létszámában visszaesett, missziós lendülete megtört, és belső elbizonytalanodás jellemzi. Az egyetlen létező és igazán jól működő formája a jelenlegi vagy akár a múlt század végi missziónak a karitatív misszió – hangsúlyozta a tudós teológus, s példaként kalkuttai Teréz anyát és az Erdélyben gyermekmenhelyeket létesítő szerzetest, Böjte Csabát említette. „Ahol nem a direkt igehirdetés, nem a meggyőzés és a manipuláció, nem a számok, nem a statisztika a lényeg, ott működik a misszió” – vélekedett Pikó Gábor Mózes.

Donáth László evangélikus lelkész, teológus, szocialista országgyűlési képviselő beszédében rámutatott: „Csak akkor értelmes és lehetséges a kívülállók megszólítása akárhol a világban, ha előbb az ember elvégezte a saját egyházával szembeni legkeményebb kritikát”, s ha a saját személyiségét is kritika alá tudja vonni. A misszió mindig az ember saját maga általi megméretésével kezdődik – tette hozzá.

Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára és szóvivője elmondta: a missziós tevékenység három fő területe a küldetés a nemzetekhez, az újraevangélizáció és a pasztorális munka. Az előadó idézte Pál apostolt, aki azt mondta: „Én a nemzetekhez vagyok küldve.” Német László szerint a három misszió közül a legnehezebb az újraevangélizálás. A püspöki konferencia titkára hangsúlyozta, hogy a missziós munkát a „párbeszéd szellemében” kell végezni a kultúra világában, a nem keresztényekkel, az ateistákkal és a szegényekkel egyaránt.

A Pax Romana elnevezés (Róma békéje, a békés Róma) a Krisztus születése idején fennálló, háború nélküli, békés korszakra, illetve Róma ma is fontos békeszolgálatára emlékeztet – mondta az MTI-nek Scharle Péter egyetemi tanár, a Magyar Pax Romana elnöke. Ismertetése szerint a katolikus diákokat és értelmiségieket tömörítő szervezet fő céljai közé tartozik a nyugati országokban élő magyar katolikus értelmiségiek összefogása, a Kárpát-medencében kisebbségben és szórványban élő magyarok segítése és általában a kereszténység egységének erősítése.

MTI