Kultúrkörök

Augustinus, azaz Szent Ágoston (354–430) hat, eddig ismeretlen prédikációjára találtak rá nemrégiben az erfurti egyetem könyvtárában.

A korai kereszténység egyháztanítójának szövegeit az Osztrák Tudományos Akadémia három kutatója találta meg egy középkori kéziratban, és sikerült azonosítaniuk őket. A teológus és filozófus Augustinus négy új és két, eddig csak részben ismert prédikációjának másolatáról van szó. A kutatók véleménye szerint a kéziratok egy olyan szöveggyűjteményből valók, amely az egyházatya közvetlen környezetében keletkezhetett.

Ágoston az észak-afrikai Tagastéban született, talán római származású földbirtokos családban. Apja csak röviddel halála előtt keresztelkedett meg, anyja, Mónika buzgó keresztény volt. Harmincnégy éves korában választotta az egyházi hivatást, 391-ben pappá szentelték, 396-ban pedig Hippo püspökévé választották.

Az Erfurtban megtalált pergamenek a 12. század második felében keletkeztek – valószínűleg Angliában. A kutatók szerint a külsejére nézve jelentéktelen könyv már a 15. században része lett Amplonius Rating de Barka (1363–1435) orvos és teológus könyvtárának, ő pedig több mint hatszáz kötetet tartalmazó, Bibliotheca Amploniana elnevezésű gyűjteményét átadta az erfurti egyetemnek.

Az Erfurtban most előkerült hat Szent Ágoston-szöveg különböző témákkal foglalkozik. Háromban az alamizsnában megnyilvánuló felebaráti szeretet áll a középpontban. Ágoston azt vizsgálja bennük, hogy miként viszonyul a közösség által püspökének nyújtott anyagi támogatás az általa nyújtott lelkipásztori gondoskodáshoz. További két prédikáció mártírokról való megemlékezés volt. Az egyikben azt a helytelen szokást ostorozta az egyházatya, hogy a megemlékezések bőséges italozással jártak együtt.

MTI