A hét témája

1458. január 24-én választották királlyá Hunyadi Mátyást. Mátyást, az igazságost, akit mind a hivatalos történetírás, mind a magyarság emlékezete, sőt a környező államok nem magyar ajkú népessége is minden idők egyik legjelentősebb uralkodójaként tisztel.

Az évforduló alkalmából 2008-ban a reneszánsz éve elnevezéssel zajlik eseménysorozat; az egyes programokról a napisajtóból bőséggel lehet tájékozódni. Az alábbiakban néhány, Corvin Mátyással és a Hunyadi családdal kapcsolatos – „rejtőzködő” – emlékhelyet keresünk fel a budai várkerületben.

Első állomásunk a Szent György tér. Itt, a Sándor-palotában székelő Köztársasági Elnöki Hivatal és a Nemzeti Táncszínház – a korábbi Várszínház – épületének, valamint az egykori Honvéd Főparancsnokság évtizedek óta romos építményének ölelésében, a tér közepén egy hajdani templom konzervált alapfalait találjuk. Az 1410 táján Zsigmond királyunk által emelt királyi kápolna régészetileg feltárt és a nagyközönség számára is láthatóvá tett maradványairól van szó. Az egykori templomban helyezték örök nyugalomra Corvin Mátyás első feleségét. Az 1449-ben született Podjebrád Katalin Podjebrád György cseh király lánya volt. Igen fiatalon, első gyermekének, a leendő trónörökösnek a világrahozatala közben, 1464-ben halt meg. A templom török időket túlélt falait 1767-et követően bontották el. Szintén a templomrom őrzi a trónon Mátyást követő II. Ulászló király feleségének, az utolsó vegyes házi király, II. Lajos édesanyjának, Candalei Anna királynénak a földi maradványait.

A Hess András tér 4. számú épület napjainkban vendéglátóipari egységként üzemel. Kevésbé ismert, hogy ez a tulajdonképpen három, az 1300-as években emelt házból az 1700-as években összeépült építmény egyik középkori tagja a Hunyadi család budai városi palotája volt. Egykori fontossága és szépsége ma is átsugárzik az épülettömbön. Elég csak a bal oldalán láthatóvá tett egykori falmaradványaira, első emeletének eredeti ablakkeretére, kapubejáróira, két kapualjának gótikus ülőfülkéire és gótikus lakótermeire pillantani. A másik két középkori épületrész egyikét 1522-ben Báthori István erdélyi vajda bírta, a másik Szeged város tulajdona volt.

Mátyás király második, Aragóniai Beatrixszal kötött házassága is gyermektelen maradt. Egyetlen utóda az 1457-ben házasságon kívül – egy német polgárlánytól, Edelpeck Borbálától – született fia, Corvin János volt. Mátyás őt szemelte ki utódjául, de a király halálát követő küzdelmekben Corvin alulmaradt. Az utolsó Hunyadi, Corvin János Kristóf nevű kisfia hatéves korában, 1505-ben hunyt el. Korai halála a Hunyadi-ház fennmaradásának minden esélyét és reményét szertefoszlatta.

A budai várkerületben, az Úri utca 49. szám alatt ma is áll és látható Corvin János palotájának egy része. A 14. században emelték gótikus stílusban. Eredeti tulajdonosa után Szerecsen-háznak hívták. 1410-től a Gara család birtokolta, majd ezután került az ifjú Hunyadi János tulajdonába. A 18. században beépült a klarisszák kolostorába, melyet 1784-ben a Királyi Kúria, majd a magyar Helytartótanács számára terveztek át, az országgyűlés is többször tartotta itt üléseit. A napjainkban az MTA intézeteinek helyet adó épülettömb déli oldalán láthatjuk a páratlanul ékes Hunyadi-emlékhelyet.

Végezetül térjünk vissza a Hess András térre, az 1–3. szám alá. A domonkosok Szent Miklós-temploma 1252 körül épült ezen a helyen. A kolostorépületben a 14. századtól Studium Generale néven működött domonkos oktatási intézmény, mely egyben Buda városának első iskolája is volt. 1478-ban Mátyás király itt helyeztette el tudományegyetemének teológiai és filozófiai karát. A török hódoltság idején mindkét épületrész szinte teljesen elpusztult, a templomot lóistállónak használták.

Az épületegyüttesre a felszabadító ostrom mért újabb csapást. Ezután a templom megmaradt részeiben a hadsereget kiszolgáló pékség működött, majd a jezsuiták palotájának egyik szárnyába olvasztották be. A kolostor az 1784-ben épült gimnázium épületébe tagozódott.

Szerencsére számos részlete manapság is megfigyelhető a Hilton Szálloda részeként előtűnve, illetve a bástya falát képezve. Ilyen a két modern épülettömb között emelkedő, 1926-ban felújított, 15. századbeli templomtorony, a ma is látogatható főhajó és szentély, illetve a templom és kolostor számos alap- és támfala.

A Hess András térre néző jelenlegi toronymaradvány ékessége a kilenc méter magas Mátyás-emlékmű. A gazdagon díszített, reneszánsz stílusú műemlék eredetijét Hans Olmützer készítette a szászországi Bautzen városa számára 1486-ban – Hunyadi Mátyás iránti hódolata jeléül. A Várban álló másolatot Lux Kálmán tervei alapján a főváros állíttatta 1930-ban; érdekesség, hogy létezik ezenkívül egy másik másolat is, ez a VI. kerületi Epreskertben található. A kompozíció központi alakja a teljes királyi díszben feltűnő Hunyadi Mátyás életnagyságú szobra; koronáját két angyal tartja. A feliratokon kívül azoknak a területeknek a címerei láthatók, melyek felett egykor az igazságos király uralkodott.

Rezsabek Nándor