Egyházunk egy-két hete

A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészképzése jelenleg éppen kielégíti az egyházközségek igényeit, az Evangélikus Hittudományi Egyetem által évente kibocsátott mintegy húsz lelkész pótolja a nyugdíjba menőket – nyilatkozta Fabiny Tamás, az egyház teológiai képzésért ez évben felelős püspöke a Magyar Távirati Irodának. Közlése szerint azonban vannak olyan egyházközségek, amelyek kevéssé vonzók az újonnan végzett lelkészek számára, például a szerény anyagi kondícióik miatt. Idetartozik a keleti és az északi régió, ahol a lelkészállások betöltése komoly problémákba ütközik.

Rámutatott arra, hogy a rendszerváltás után ugrásszerűen nőtt az érdeklődés a lelkészi pálya iránt, csaknem háromszorosára emelkedett a teológián tanulók létszáma. Az 1993 óta újra egyetemi szinten zajló, hat évfolyamos evangélikus lelkészképzés keretei között százötven hallgató folytatja tanulmányait; az első öt év – az elméleti oktatás – után egy évet lelkész mellett, gyakorlaton töltenek a jelöltek. Ahhoz, hogy valaki mellé be lehessen osztani egy lelkészjelöltet, püspöki ajánlás és az egyetem beleegyezése kell, s legalább ötéves, a pályán töltött szakmai gyakorlat szükséges. A hatodévesek negyedévente egy hétre bevonulnak az egyetemre konzultációra – mondta Fabiny Tamás.

Mint kifejtette, a teológiai képzés időtartama az ötvenes évek vége óta négyről hat évre nőtt; ennek az a magyarázata, hogy a jelentkezők egyre kevésbé rendelkeznek egyházi ismeretekkel. Amíg évtizedekkel korábban szinte csak lelkészek gyermekei jelentkeztek erre a pályára, addig ez ma már nem jellemző egyértelműen, így a képzés elején a résztvevők nem ismerik olyan mélyen a lelkészi hivatás hátterét sem, mint néhány évtizeddel korábbi elődeik. Arra is akad példa, hogy református vagy bencés gimnáziumból jelentkeznek az evangélikus teológiára.

Fabiny Tamás az MTI-nek arról is beszélt, hogy egyre magasabb az evangélikus teológiára járók átlagéletkora, sokan már diplomásként jelentkeznek hozzájuk. Az sem ritka, hogy családosok jelentkeznek lelkészképzésre, ám azok, akik házaspárként lépnek erre a pályára, nehezebben tudnak elhelyezkedni. Arra is akad példa, hogy végzettek elhagyják vagy módosítják a pályát – mondta.

Az Északi Egyházkerület püspöke felhívta a figyelmet arra, hogy Kolozsvárról, az ottani protestáns főiskoláról, valamint Kanadából, Norvégiából, Szlovéniából és Finnországból is jönnek tanulni Budapestre, s az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatóinak is van lehetőségük arra, hogy legalább egy félévet eltöltsenek ösztöndíjjal Németországban, a skandináv országok valamelyikében vagy az Egyesült Államokban.

A püspök hozzátette, hogy nemcsak nemzetközi, hanem felekezetközi képzést is vállalnak; a Magyarországi Metodista Egyház lelkészeit is az evangélikus teológián oktatják.

MTI