A hét témája

Kevesen tudják, hogy a két világháború között a sokgyermekes anyákat kitüntették augusztus 20-án. A kezdeményezés, igaz, más indíttatásból, a Rákosi-rendszerben folytatódott nőnapon.

Az 1925-ben elindított anyák napja nem foglalkozott a gyermekvállalási kedv szaporításával, erre egy másik, majdnem egyidős anyák napja vállalkozott. A modern ünnepeknél nem ritka, hogy ugyanazon név alatt számos, egymástól eltérő kezdeményezés indul el.

Az Ifjúsági Vöröskereszt a gyermekeken keresztül szólt az anyákhoz, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, a MANSZ pedig a sokgyermekes anyákat köszöntötte fel. A szervezet három évvel a vöröskeresztes kezdeményezés után, 1928-ban bizottságot alakított, hogy augusztus 20-án, Szent István napján ünnepséget rendezzenek a nagycsaládos anyáknak. Az ünnep a magyar anyák nemzeti ünnepe elnevezést kapta, a felhíváshoz és egyben a bizottsághoz pedig rögtön csatlakozott számos egyéb szervezet (Szociális Missziótársulat, Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetsége stb.).

Az első alkalommal a Nemzeti Múzeum kertjében rendezték meg az ünnepet, ahol több mint száz anyát tüntettek ki és részesítettek pénzjutalomban. A Népjóléti Minisztérium jóvoltából a százpengős pénzjutalmon kívül az elismert anyáknak az ezer gyermekét is felruházták. A magyar anyák nemzeti ünnepe mögé neves személyek sorakoztak fel, mint Izabella főhercegnő, aki maga is nyolc gyermekkel büszkélkedhetett. (…)

A hagyományos anyák napjával szemben, amely folyamatosan növelte a népszerűségét, a magyar anyák nemzeti ünnepe az erős kezdés után visszaesést mutatott. A kezdeti széles körű ünnepség az idők folyamán veszített jelentőségéből, a szervezők még az augusztus 20-ához sem ragaszkodtak.