A hét témája
Életre szóló feladat
Luptákné Hanvay Mária Kiskőrösön szolgál evangélikus lelkészként, öt gyermeke – három lánya és két fia – van. Az első három csemetét férjével, Lupták György lelkipásztorral abban az időben vállalták, amikor még nem volt gyes és gyed. „Mégis” előbb vagy utóbb mindig egy újabb gyermekkel bővült a család…
– A negyedik gyermekünk születésekor méltányossági alapon kérvényt nyújtottunk be, az ötödik születésekor már járt a gyes. Magam is nagycsaládból jövök, ott átélhettem, hogyan gondoskodott, gondoskodik rólunk Isten, ezért nem voltak aggályaim, ami az anyagiakat illeti.
– A család mellett maradt elegendő ereje a gyülekezeti munkára is?
– Egyházközségünkben, Kiskőrösön négy lelkész szolgál. Így amikor egy-egy gyermek születése miatt „kiestem” a munkából, mindig meg tudtuk oldani azt, hogy a többiek megosszák egymás közt azokat a feladatokat, amelyeket korábban én végeztem. A szolgálatom természetesen nagyon fontos számomra, de ha rangsorolnom kell, első a család, mivel a gyermeknevelés egy életre szóló feladat. „Csak” ezután következik az egyházközség minden öröme és gondja. Egyébként a fiaim és lányaim is egyfajta gyülekezetet jelentettek számomra akkor, amikor kicsik voltak, és otthon voltam velük, hiszen énekeltünk, imádkoztunk, bibliai történeteket olvastunk együtt. Ezt az időszakot Isten is gazdagon megáldotta.
– Már eleve öt gyermeket szerettek volna?
– Amikor összeházasodtunk, négy gyermeket terveztünk. Úgy gondoltuk, hogy kettő „kevés”; a középső szülöttnek nem olyan egyszerű az élet, ezért a három sem igazán jó. Négy „optimálisnak” tűnt. Az ötödik váratlan ajándékként érkezett ugyan, de nagy örömmel fogadtuk őt. Mind mi, mind pedig a – most 23, 21, 19, 16 éves – nagyok. Együtt vártuk az ez idő szerint már tízesztendős „kicsi” világra jövetelét.
Minden gyermekemre büszke vagyok, boldoggá tesz, hogy vannak. Amikor rájuk nézek, gyakran jutnak eszembe Csapodi Csaba könyvtáros, művelődéstörténész, kódexkutató szavai: „Annál, hogy jó könyveket írjunk, fontosabbnak tartottuk azt, hogy jó gyermekeket neveljünk.” Remélem, hogy ez nekünk is sikerült…