Egyházunk egy-két hete

Madarat tolláról, énekest kottájáról lehet felismerni. Fel is ismerték egymást azon tíz kórus tagjai, akik Cantate vasárnapján a csömöri evangélikus templom körül gyülekeztek. Kisterem, nagyterem, fa alja és utcasarok: ezek voltak a rövid hangképzések és az utolsó egyeztetések helyszínei. Számtalan elismerő és lelkes mondatot írhatnék az eseményről, de tartván magam a kotta öt vonalához, az alábbiakban öt tényt emelek ki a találkozóval kapcsolatban.

Év közben alig hallunk egymásról. A részt vevő énekkarok felsorolását hallva átfut rajtunk: megint eltelt egy esztendő. „Iklad, Domony, Penc, Vác, Rád, Aszód, Erdőkürt, Acsa, Fót, Nagytarcsa” – egy éve hallottuk így együtt e gyülekezetek nevét. Ok a hálára, hogy a maga helyén mindenki igyekszik helytállni, és találkozni is szeretünk.

Korál: az evangélikus egyházzene legnagyobb kincse, csodás lehetőség a népszerű, könnyen tanulható, de igényes kóruséneklésre. Johann Gyula csömöri lelkész előadásában a korálkincs nagyszerűségére, érték- és időtálló voltára hívta fel a figyelmet. Nem is előadás volt ez, inkább bizonyságtétel, személyes hangvételű rácsodálkozás az egyszerű népénekek szakrális műfajjá nemesülésére.

„Lesz meglepetés is!” – hangzott el az alkalom elején. Bennünk pedig feltámadt a gyerek, és kíváncsian vártunk nem is túl sokáig: lelkipásztorainkat láttuk helyezkedni az oltártérben, éppen úgy, ahogyan a kórustagok szoktak. Sejtésünk beigazolódott: a „lelkészi kar” kifejezés ezúttal a szó legszorosabb értelmében értendő. Az egyházmegye lelkipásztorai közül tízen – reméljük, nem csupán alkalmi – négyszólamú férfikórussá alakultak. Jó volt hallanunk harmóniájukat. Kívánjuk, hogy a lelkészi munkaközösségi üléseknek rendszeres és gyümölcsöző alkotórészei legyenek a jövőben az énekkari próbák.

Az együtt éneklés akkor tölti be szerepét, ha tudunk együtt hallgatni is. Az ének legtöbbször válasz Isten üzenetére. Először fülünk és értelmünk dolgozik, majd a megértett isteni szóra válaszol az emberi száj. A találkozó igei üzenetét Kovács László lelkész, egyházmegyei zenei felelős tolmácsolta. A „bűn-ügy” sok énekkari mű központi témája. De vajon tisztán látunk-e a bűn-bűnök-vétkek témakörében? A rövid, frappáns áhítat ebben segített.

A csömöri gyülekezet vendégszeretete nem okozott csalódást. A házigazdák jóvoltából fehérasztal mellett folytatódott az ismerkedés, az eszme- és kottacsere. Őszintén szeretnénk, ha a következő kórustalálkozón Csömör neve is elhangozna a kórust küldő gyülekezetek között.

Öt vonal – egy kisgyerek is le tudja rajzolni. De violin- vagy basszuskulccsal az elején, kottafejekkel megtöltve és értékes szöveggel ellátva – közösségformáló jelenség. Az éneklés tartalmát megélve pedig a menny előíze.

Bálint Józsefné

Regionális hozzárendelés: Észak–Pest Megyei Egyházmegye