Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2008 - 19 - Énekek éneke – a szerelem

Élő víz

Énekek éneke – a szerelem

A magyarul különösen hangzó cím héber szóhasználatot rejt: a legszebb énekről van szó, a szerelem költői dicséretéről. Olyan dalok gyűjteménye az Énekek éneke, amelyben a szerelmesek felváltva dicsérik egymás szépségét, és vallanak a másik iránt érzett szenvedélyükről.

Némelyek szerint itt nem egyszerűen véletlenül egymás mellé került szerelmi énekekről van szó, hanem egy összefüggő, dramatizált elbeszélésről. Eszerint az egymást követő, erotikus tartalmú énekek vagy egy több napon át tartó esküvői ünnepséget elevenítenek fel, vagy éppen egy gyönyörű fiatal leány történetét beszélik el, aki – noha feleségül adták Salamon királyhoz – lélekben hűséges marad gyermekkori szerelmeséhez. Hogy melyik a legvalószínűbb magyarázat, azt minden olvasó maga döntheti el.

A hagyományban Salamon nevéhez kötötték ezt a könyvet is; ezzel azt jelezték, hogy – bár az emberi élet nagyon sajátos területéről szól – az Énekek éneke is a bölcsességirodalomhoz tartozik. Ahogyan a bibliai bölcsességirodalom más alkotásainak is vannak párhuzamai az ókori Kelet népeinek irodalmában, az Énekek énekéhez hasonló írásokat is találhatunk az ókori egyiptomi vagy a későbbi arab költészetben. Ezt a közös irodalmi hagyományt ugyanakkor az Énekek éneke szerzője olyan sajátos érzékenységgel dolgozta fel, amely később lehetőséget adott a könyv lelki és teológiai értelmezésére is.

Testi szerelem a Szentírásban?

A mai napig sokan megütköznek azon, hogy helyet kaphatott a Bibliában egy olyan dalgyűjtemény, amely költőien, mégis nyíltan és minden hamis szemérmesség nélkül beszél a férfi és nő közötti testi szerelemről. Nem véletlen, hogy már igen korán megjelentek azok az értelmezések, amelyek szerint az Énekek énekében valójában Isten és az ő választott népének szeretetkapcsolatáról van szó. Jogosnak tűnhet ez a megközelítés is, hiszen Isten a próféták könyveiben (például Jeremiásnál, Ezékielnél vagy Hóseásnál) többször is a szerelem és a házasság képével beszél Izráel iránti elkötelezettségéről. Később az első keresztények – talán János evangéliuma vagy az Efezusi levél alapján – Krisztus és az egyház eltéphetetlen szeretetkötelékét vélték felfedezni az Énekek énekében.

Sok jogos érv szól e lelki értelmezések mellett is, az Énekek éneke legegyszerűbb, szó szerinti értelmezése mégsem méltatlan a Bibliához. A szerelem ember voltunk és teremtettségünk velejárója, Isten egyik legnagyobb ajándéka. A Biblia az Isten által teremtett és megváltott emberről beszél, akit pedig néha, a legjobb pillanataiban elérhet a szerelem is.

„…erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír.” (Énekek 8,6b) „Akármiből teremtettek is lelkeink, az övé és az enyém ugyanabból van.” (Emily Brontë) „Csak szerettem volna, ha / Velem is van ilyen / És most benne vagyok / Még sose volt sűrűbb homály…” (Kispál és a Borz)

Magyar Bibliatársulat