Keresztutak

Lakiteleken, a népfőiskola parkjában került sor április 26-án Balázs Ferenc mészkői unitárius lelkész mellszobrának ünnepélyes avatására. A nap első felében Balázs Ferenc életéről, munkásságáról hangzottak el előadások. Az unitárius istentiszteletet követően Szabó Imrefia Béla szobrászművész alkotásának avatóbeszédét Rázmány Csaba magyarországi unitárius püspök mondta el.

„Balázs Ferenc unitárius lelkész, író, népművelő Kolozsváron született 1901-ben. Az unitárius kollégiumban érettségizett, teológiát végzett, majd egyházi ösztöndíjjal Angliában és az USA-ban tanult. Hazatérése előtt járt Japánban, Szingapúrban, Burmában, Irakban, Konstantinápolyban, Indiában. Eljutott Kőrösi Csoma Sándor sírjához, több napot töltött Gandhinál és Rabindranath Tagorénál. 1930-ban Torda közelében, Mészkőn vállalt lelkészi állást. Itt kötött házasságot az amerikai egyetemen megismert vikingek lányával, Christine Frederiksennel. Balázs Ferenc az Aranyos menti faluban, Mészkőn eltöltött hét esztendőn keresztül próbálta álmait megvalósítani. Templomot épít, orgonát vásárol, iskolát és lelkészi lakást bővít, vidékfejlesztő szövetkezetet alapít, dalárdát és színjátszó csoportot irányít. Dán mintára népfőiskolát szervez. Íróként részt vesz a marosvécsi Helikon-találkozókon. Sikerek és kudarcok jellemzik közösségformáló küzdelmét. 1937. május 22-én halt meg. Korai halálát tüdőbetegség okozta” – ismertette az életutat Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, mielőtt leleplezte volna Balázs Ferenc szobrát.

Bár azt még nem tudjuk, hogy a korán elhunyt lelkész-író milyen helyet foglal el az erdélyi irodalomban, az biztos, hogy – munkásságát tekintve – szobra méltán áll Németh Lászlóé és Illyés Gyuláé között, közösségformáló eszméi pedig újból aktuálisak. Az idő nem kérdőjelezte meg a kisebbségi társadalom modelljének érvényességét. Sőt kis térségek nagy gondjainak elemzésekor elmondható, hogy Balázs Ferenc elképzelései a civil társadalmat szolgálják. Azt vallotta – s ma az európai közösség is ezt sugallja –, hogy akkor érünk célt, ha a kistérségeket erősítjük meg gazdaságilag és kulturális szempontból egyaránt. A regionalitást hangsúlyozó világban talán Balázs Ferenc egykori álmai is valóra válhatnak.

A néhai mészkői lelkész gyülekezetének, falujának prófétája kívánt lenni. S mint ahogy senki sem lehet próféta a saját hazájában, az unitárius egyház is csak hetven évvel a halála után kezd foglalkozni Balázs Ferenc teológiai rendszerével. Igaz, kéziratainak tetemes része eddig ismeretlen volt. Az Új ember vallása, valamint Az idők kiteljesedése című munkáját csak a továbbiakban fogják elemezni és értékelni, illetve megismertetni a nagyközönséggel.

Balázs Ferencet a vallásnak nem a transzcendentális, hanem az immanens része érdekelte elsősorban, vagyis az, amelyik a jóságban és a szeretetben gyökerezik. Eddig megismert teológiai elképzelése (a „cselekvő unitarizmus”) minden felekezet tagjai számára örök érvényű lehet: úgy megélni a hitet, hogy azáltal a közösség javát is szolgáljuk.

Veres Emese-Gyöngyvér