Keresztutak

42.jpg

Néhány napig külföldről irányították a Magyarországi Evangélikus Egyházat az elmúlt héten, hiszen egyházunk minden vezetője eleget tett annak a maga nemében egyedülálló bajor meghívásnak, amelyet mintegy fél éve tolmácsoltak legfontosabb német partnerkapcsolatunk vezetői. A május 6. és 8. között Münchenben lezajlott egyházvezetői találkozóra a magyar delegációt – a külügyi osztály képviseletében – elkísérte a „tudósító”, Cselovszkyné Tarr Klára is.

A müncheni megbeszéléseket megelőzően az út első állomása Nürnberg volt, ahol a Bajor Diakónia képviselőivel tárgyaltak a magyar delegáció tagjai. A téma jövőnk szempontjából meghatározó, mivel a magyar evangélikus diakóniai képzést alapozná meg az a bajorok által felkínált lehetőség, hogy – most először – két magyar fiatal diplomázhatna a rummelsbergi diakóniai intézet és a nürnbergi evangélikus szakfőiskola közös képzési rendszerében. Ehhez a Bajor Diakónia és a Bajor Evangélikus Egyház anyagilag jelentősen hozzájárulna. A tervezés következő szakaszát egy közös hétvégi szemináriumon dolgozzák ki majd a terület felelősei bajor és magyar részről idén ősszel Magyarországon.

Münchenbe érve a találkozó első teljes napján rögtön a bajor egyház legfelsőbb döntéshozó testületének, az egyháztanácsnak az ülésén vettek részt a magyar vezetők. A kölcsönös bemutatkozás és köszöntés után, amelynek során bemutatták Kákay István új országos irodaigazgatót, Michael Martin egyházfőtanácsos és Hafenscher Károly – aki a magyar delegáció tagjai közül a legrégebben építi a testvérkapcsolatot – számolt be az együttműködés tizenöt éves történetéről.

Bajor részről elhangzott, hogy a magyar kapcsolat számukra kiemelt fontosságú, hiszen a legintenzívebb és a legsokrétűbb összes partnerkapcsolatuk között. Ezt a jelenlegi, egyházi rangját tekintve legmagasabb szintű találkozó is alátámasztotta, hiszen dr. Johannes Friedrich tartományi püspök vezette az ülést.

A délelőtt további részében Ittzés János elnök-püspök és dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület külügyekért is felelős püspöke számolt be az egyház és társadalom helyzetéről, előbbi az erkölcsi és politikai válságról, utóbbi pedig az egyház társadalmi lehetőségeiről. Ezt követően Déli Egyházkerületünk lelkészi vezetője, Gáncs Péter püspök adott hírt a szarvasi népfőiskola sikeréről és a felnőttképzés jövőbeli lehetőségeiről.

A délelőtt egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó előadását Prőhle Gergely országos felügyelő tartotta Igazság és kiengesztelődés címmel, egyházunk múltfeldolgozásáról. Az a tény, hogy egyházunk vállalta a múlttal való szembenézés feladatát, mélyen megérintette a bajor egyháztanács tagjait.

A megbeszélés és tanácskozás végén Johannes Friedrich püspök szólt a számukra aktuális témákról: a vasárnapi nyugalom tiszteletben tartásáról, az őssejt- és génmanipulációk elleni egyházi összefogásról, valamint a nemzetiszocialista múlt hatásáról az egyház jelenére.

A délután egy részét a regionális püspökök körében töltötte a magyar egyházvezetőség, ahol többek közt az egyház és állam együttműködését, a prédikátorképzést, a demográfiai jövőképet, a keresztény–iszlám párbeszédet tematizálták a jelenlévők. Kiemelt megbeszélést folytattak továbbá a bajor egyház pénzügyi képviselőjével és a személyügyi osztály vezetőjével. Ez utóbbi osztály a legnagyobb a bajor egyházban, és olyan kérdések sorával foglalkozik, amely a lelkészi alkalmasságtól a családi krízishelyzetig szinte mindenre kiterjed.

A találkozó utolsó napján a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium testvériskoláját, a Lukasschule intézményét látogatták meg vezetőink.

Az egyházvezetői találkozó kiértékeléssel ért véget, amelyen mind bajor, mind magyar részről elhangzottak közös tervek, kiemelve a 2009-es soproni találkozót, amelyen a rendszerváltás húszéves évfordulójáról emlékezünk majd együtt bajor testvéreinkkel, örülve annak, hogy eleget tehetünk közös Urunk figyelmeztetésének: „Egymás terhét hordozzátok…”