Élő víz

Ismerjük azt a közlekedési táblát, amelyre az van ráírva: „Stop”, vagyis „Állj”. 1Jn 3,14-et olvasva úgy éreztem, stoptáblát látok. Itt meg kell állnom: „A ki nem szereti az ő atyjafiát, a halálban marad.” (Károli-fordítás) Megdöbbentő. Nem azt mondja, hogy a gyűlölködés bűn, hanem hogy a gyűlölködés egyenlő a halállal.

Sokan szeretik letompítani, „finomítani” a bibliai fogalmakat, képeket. De ezzel elvesszük az ige erejét! Ne hamisítsuk meg az eredeti értelmet! Ha a Biblia a halálról beszél, akkor ne szépítsük. – Mi a halál? A halál a bűn, például itt a gyűlölködés.

Egy hitoktató így magyarázta el az őt kérdező gyereknek a halál mibenlétét: „Szoktál csúnya szavakat mondani?” „Igen.” „Hát ez a halál. Szoktál veszekedni?” „Igen.” „Hát ez a halál.”

A vágyait követő emberre mondják: „Tud élni.” Ez az Élet, nagy é-vel. De a Biblia csak annyit mond erre: „…az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.” (Jel 3,1) A bűnesetről szóló történetben így intett Isten: amely napon a tiltott fáról eszel, meghalsz. Róm 5,12-ben olvassuk: „…egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál…” Ezek után új értelmet kap az az ige, hogy „ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból…” (Ef 5,14b)

Jakab levele beszél a szörnyű törvényről: kívánság – bűn – halál. Mit jelent ez? Azt, hogy ezek végzetszerűen követik egymást.

A modern ember sokszor nyugtatja magát azzal, hogy ez vagy az ma már nem bűn. De ez naiv dolog. Isten világában ott van a régi törvény, és ez változatlan: ha engedsz a bűnös vágynak, jön a bűn, és azután sokszor maga a halál. Gondoljunk csak a hatodik parancsolatra: bűn, féltékenység, öngyilkosság, gyilkosság…

Vegyük komolyan, amikor az ige bűnről és halálról beszél, ne tompítsuk az élét! Isten nem szomorítani, ijesztgetni akar, hanem óvni, őrizni.

Gáncs Aladár