Egyházunk egy-két hete

Az előre tervezettnél szűkebb időkeretben tanácskozott egyházunk zsinata az elmúlt hét végén a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében. A három egyházkerületi missziói nap miatt csak 16-a, péntek állt a zsinati tagok rendelkezésére, hogy a napirenden szereplő beszámolókat, jelentéseket és törvényjavaslatokat meghallgassák és megvitassák.

A nyitóáhítatot Ittzés István, az érdi gyülekezet lelkésze tartotta Jer 2,11–13 alapján. Az előző ülésszak jegyzőkönyvének elfogadása után a zsinathoz érkezett beadványokat ismertették, közöttük dr. Hidas Jánosét és Smidéliusz Zoltánét. Mindketten eddigi tisztségükről való lemondásukat jelentették be: előbbi az országos ügyészi, utóbbi pedig a zsinati lelkészi elnöki tisztétől, ezzel együtt zsinati tagságától válik meg. Elhangzottak az elnökségi és bizottsági beszámolók, végül a zsinati küldöttek jóváhagyták a hetedik ülésszak napirendjét. Munkaválasztásokkal folytatódott a tanácskozás programja. Egyrészt az országos számvevőszék megüresedő helyeire kellett új tagokat állítani, másrészt az újonnan megalakuló Evangélikus Szolidaritási Alap vezetőjét és két vezetőségi tagját kellett megválasztani. Az országos számvevőszék elnöke dr. Zsugyel János lett, tagságot pedig Laki Gáborné, Kránicz József és dr. Szlobodnyik András kapott. Az Evangélikus Szolidaritási Alap vezetőjének ifj. Zászkaliczky Pált, két elnökségi tagjának pedig dr. Dul Udo Endrét és dr. Szentpétery Kálmánt választották. A következőkben Lackner Pál tábori püspök számolt be az előző évben végzett, több békefenntartó misszióra is kiterjedő szolgálatáról. Ezután dr. Fabiny Tamás püspök terjesztette a zsinat elé azt a határozati javaslatot, hogy egyházunk létesítsen a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen – félállásban – egyetemi lelkészi státust. A Magyarországi Evangélikus Egyháznak jelenleg három egyetemi városban, Budapesten, Debrecenben és Miskolcon van egyetemi lelkészsége. A zsinat úgy határozott, hogy a piliscsabai egyetemi lelkészi feladatok ellátására Kézdy Péterrel, a településen alakuló egyházközségbe kiküldött lelkésszel létesít határozatlan idejű, félállású szolgálati jogviszonyt. A következő napirendi pontban a lelkészi szolgálat végzését és megítélését károsan befolyásoló lelkészi válások témája került elő. E problémakör áttekintésére egyházunk időszakos etikai bizottságot hozott létre, amely feladatául kapta, hogy teológiai alapvetést adjon, ezentúl pedig állítson össze egy olyan szempontrendszert, amelynek alapján elkészíthető lesz egy törvényjavaslat e tárgyban. A bizottság egyetértett annak a ténynek a rögzítésében, hogy a házasság a teremtő Isten rendje, amellyel egy férfit és egy nőt rendel élethossziglan egymáshoz, hogy egymás segítőtársai legyenek. Elsőrendű közegyházi feladat a lelkészi házasságok fenntartása. Ezért a bizottság javasolta, hogy egyházunk hozzon létre házassági tanácsadó és házasságot segítő szolgálatot. Kérje továbbá az Evangélikus Hittudományi Egyetem vezetőségét, hogy vegye fontolóra, miként kaphatna nagyobb hangsúlyt a teológiai képzésben a házasságra való felkészítés, különös tekintettel a lelkészcsaládok speciális helyzetére. A házassági válsággal küszködő lelkészek vegyék igénybe valamely egyház házasságot segítő szolgálatát. Aki a püspöke és a közössége vezetői előtt vallást tesz bűnéről, és kijelenti, hogy továbbra is az élethossziglani monogám házasságot tekinti Isten rendjének, attól ne vonják meg a további lelkészi szolgálat lehetőségét. A válással azonban szűnjék meg a lelkész alkalmazása – nem büntetésből, hanem az érintett gyülekezetek védelmében – abban a közösségben, gyülekezetben, ahol szolgált. A zsinat az etikai bizottság jelentését és javaslatait elfogadta. A zsinati munka Prőhle Gergely országos felügyelő és Ittzés János elnök-püspök éves jelentésének meghallgatásával és megvitatásával folytatódott. A zsinat elfogadta mindkét jelentést, amelyek – a hagyományoknak megfelelően – az Evangélikus Közlöny következő számában lesznek teljes terjedelmükben olvashatók. Ezt követően határozatot hoztak arról, hogy az egyházban folyó ifjúsági és gyermekmunka újbóli önállósítása érdekében – a missziói bizottság februári ülésén megfogalmazódott javaslat alapján – létrehozzák az országos gyermek- és ifjúsági munkaági bizottságot. Elfogadta továbbá a testület, hogy egyházunk költségvetési törvénye egészüljön ki egy állománytáblával, majd jóváhagyták a küldöttek a Magyarországi Evangélikus Egyház 2007. évi zárszámadását. A zsinat hetedik ülésszakának utolsó ülésén hallgatták meg a grémium tagjai egyházunk tényfeltáró bizottságának jelentését. Mivel a zsinat kötelességének tartja, hogy egyházhoz méltóan, keresztényi lelkülettel tudja végiggondolni, milyen következményei vannak a feltárt történelemnek, a jelentésben szereplő információkat bizalmasan kívánta kezelni. Ezért az ülést levezető elnök ennek az utolsó napirendi pontnak a tárgyalására zárt ülést rendelt el. A tényfeltáró bizottság 2008. évi jelentését – meghallgatása és megvitatása után – a zsinat tagjai elfogadták.

Kiss Miklós