Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2008 - 21 - Az igazság ára

Keresztény szemmel

Az igazság ára

Charles Gounod Faust című művének librettójában vetette papírra az azóta szállóigévé vált sorokat: „Aranyborjú fennen trónol, / Minden őelőtte hódol, / Mindenki hitvány pénzt imád. / Itt a kurta földi pályán / Érte koldus és király / Fékevesztett táncot jár. / Áll a hajsza, áll a bál a pénz körül, / Járja koldus és király. / A Sátán örül.”

E sorokról mostanában Az igazság ára című műsor jut az eszembe, amely számomra azt példázza, hogy napjainkban valóban mindennek ára van, mégpedig borsos. Bevallom, hogy az első adás kezdetekor ott ültem a képernyő előtt, mivel igyekeztem megfogadni egy régi, rádiós újságírást oktató tanárom tanácsát, nevezetesen: kellően nyitottnak lenni minden újra, és elolvasni, meghallgatni, jelen esetben megnézni olyasmit is, ami a legkevésbé sem érdekel. Az igazság árát mégsem ismerem kellőképpen. Mert próbáltam ugyan követni az említett útmutatást, és zsurnaliszta lévén igyekeztem nyitottnak lenni minden újdonságra, amely a nézőket-hallgatókat-olvasókat érdekelheti, de igen rövid idő alatt felkavarodott a gyomrom. Egyszerűen nem értettem, miért akadtak olyan vállalkozó kedvű emberek, akik készek voltak megengedni, hogy hazugságvizsgálóra kapcsolják őket, miközben egyre kínosabb kérdéseket tettek fel számukra ország-világ előtt úgy, hogy közben ráadásul velük szemben ült egy-két olyan barát, barátnő, családtag, aki ismerte a „vallatandót”… Vélhetően azért, mert ahogy telt az idő, és a műsorvezető egyre személyesebb és egyre kellemetlenebb dolgok felől tudakozódott, úgy nőtt a nyeremény is, feltéve, ha a játékos igazat mondott. Az összeg elérhette a húszmillió forintot is. Korábban, még ez előtt az ominózus március eleji premier előtt véletlenül láttam az említett televíziócsatorna reggeli műsorát; a műsorvezető akképp reklámozta Az igazság árát, hogy nagyon fontosnak tartja, mert lehetővé teszi a résztvevőknek, hogy megszabaduljanak addig meg nem vallott titkaik terhétől. Keresztényként ennél a mondatnál óhatatlanul is a gyónás és a bűnvallás fogalma jutott az eszembe. A párhuzam Az igazság ára és az egyház gyakorlata között mégsem teljes, hiszen a templomi gyülekezeti gyónás, valamint a személyes lelkipásztori beszélgetés mozgatórugója az őszinte bűnbánat. Ezek megvallása után a lelkész mindig hirdeti a bűnök bocsánatát, megadja a feloldozást, lehetővé téve az új kezdetet. De vajon valóban megkönnyebbül-e a lelke annak, akit a hazugságvizsgáló gépnek ellentmondani nem akarás és a pénzszerzés vágya kényszerít az őszinteségre? Mi játszódik le a játékosban akkor, amikor a televízió nyilvánossága előtt is vállalja, hogy megszégyenítik és megalázzák, fejére olvasva korábbi cselekedeteit – ha tetszik, bűneit –, például azt, hogy holott eddig házasságban élt, igazából a saját neméhez vonzódik, vagy hogy a szexuális együttlét után pénzt fogadott el partnerétől? Ki garantálhatja, hogy a történtek következtében ő vagy családtagjai, barátai nem szenvednek el esetleg maradandó lelki sérüléseket? És hogyan folytatódik az élete, az életük a stúdió falain kívül az erőltetett kitárulkozás után? Mire gondol az, aki a tetemes összeg megszerzésének reményében úgy dönt, hogy érdemes elnyomnia még a szégyenérzetét és a lelkiismeret-furdalását is, és elhiteti magával, hogy kamerák előtt is képes erre?… A csatorna mindenesetre „védve van”, hiszen jó előre mentesítette magát az esetleges kellemetlen következmények alól. A felvételek előtt mindenkivel aláíratott szerződésből világosan kiderül, ki mire vállalkozik, senkit nem ér meglepetés, és több lehetőség is van arra, hogy aki akar, kiszálljon a „játékból” – érveltek az írott sajtóban a tévé munkatársai. Az Országos Rádió- és Televíziótestületet (ORTT) ezek az argumentumok nem győzték meg, náluk már betelt a pohár. Hivatalból indított vizsgálat alapján, egyhangú határozatukban megállapították, hogy a kereskedelmi televíziónak Az igazság ára című műsora áthágta a magánszféra sérthetetlenségét, az információs önrendelkezés és az emberi méltóság feltétlen tiszteletének alkotmányos követelményeit, ezáltal a médiatörvény rendelkezését, ezért harminc percre felfüggesztették a műsorszolgáltatás jogát, és a csatorna újabb büntetésekre számíthat mindaddig, amíg le nem veszi a képernyőről a műsort.

GaZsu