Élő víz

Vannak „altató” mondatok, például: Jézus betegeket gyógyít. Ez így nem sokat mond. Talán meg sem halljuk. Jézus szava a betesdai beteghez merőben másképpen hangzik: „Akarsz-e meggyógyulni?” (Jn 5,6b) Ez ébresztő kérdés.

Talán meglepődünk ezen. Meglepő azért is, mert feleslegesnek látszik, hiszen az az ember harmincnyolc éve beteg volt. De Jézus szava ébreszt, sőt: mindenkihez szól, és mindnyájunkat ébreszteni akar vele. Ébreszt. A kérdésnek felrázó ereje van, feszültséget teremt. Felelni kell rá! Tudatosítja bennünk, hogy van lehetőség új életre, gyógyulásra. Ha testi bajról van szó, természetes, hogy mindenki meg szeretne gyógyulni. Ki akar beteg szívvel, vesével vagy vakon élni? De amikor új életről, lelki gyógyulásról van szó, akarsz-e meggyógyulni? Mikor reggel kinyitod az Útmutatót… Mikor belépsz a templomba… Mikor a prédikációt hallgatod… Mikor talán négyszemközt elmondod lelki terheidet… Akarsz-e tényleg újat? Akarsz-e tényleg szabadulni bűneidtől, félelmeidtől? Ahogy az ige mondja: „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” (Jn 8,36) Jézus betegeket gyógyít – lehet egy cím a Bibliában, de neked egy kérdőmondatra kell felelned: „Akarsz-e meggyógyulni?” Jézus sok embernek mondja fájó sóhajjal: „Hányszor hívtalak… Hányszor akartam, de te nem akartad…” A kérdésre felelni kell. Más pedig nem felelhet helyettem. Az igent vagy nemet belül, én mondom ki. Jézus belső igent vár; aki csak szájjal közelít, az távol marad Jézustól. Hadd maradjon most benned tüske gyanánt a kérdés: „Akarsz-e meggyógyulni?”

Gáncs Aladár