Kultúrkörök

Istentisztelet-közvetítés a rádióban

Az egyházközség 2005 óta hivatalosan is a Dombóvár–Kaposszekcső–Csikóstőttősi Társult Evangélikus Egyházközség része, társgyülekezete. A térségbe a 18. század végén érkeztek német evangélikus telepesek, akik Kaposszekcsőn, illetve Csikóstőttősön telepedtek le. Először Ráckozárhoz tartozott az egész terület, majd a gyülekezetek folyamatosan váltak anyagyülekezetté: Csikóstőttős 1879-ben, Kaposszekcső 1912-ben. Így lettek evangélikussá a környékbeli kis falvak is (Ág, Gerényes, Tékes, Tarrós, Szabadi).

Dombóváron a 20. század elején kezdtek szervezkedni a protestánsok, de elég hamar külön úton indult el a református és az evangélikus gyülekezet. Eleinte a csikóstőttősi lelkész, Wallandt Károly pásztorolása alatt; majd missziói lelkészek kiküldésével látták el a lelkészi feladatokat. 1927-ben érkezett a gyülekezetbe Cséry (eredetileg Berger) Lajos, aki nagy erővel szervezte meg a templom építését; felszentelése 1930. szeptember 7-én volt. A gyülekezet közben létszámában is nőtt, köszönhetően Dombóvár ipari, alapvetően vasúti fejlődésének. Az egyházközség 1931-ben önállósult; első beiktatott lelkésze, Cséry Lajos nyugdíjazásáig (1972-ig) szolgált a gyülekezetben. Utódjaként Vértesy Rudolf érkezett. Ez idő alatt a szomszédos, német ajkú gyülekezetek átélték a világháború utáni kitelepítést, illetve a felvidéki magyarok áttelepítését, létszámukban és erejükben is meggyengültek. Sokan költöztek be tagjaik közül Dombóvárra is. 1977-től Csikóstőttős, 1980-tól pedig Kaposszekcső is a dombóvári lelkész szolgálati területéhez tartozik. 1996-ban Aradi András került a gyülekezetbe, majd 2001-től ismét két lelkész szolgál a közben társult egyházközségekben, amelyek önállóságukat megőrizve a lelkészi szolgálatra társultak. Dombóváron 2000-ben gyülekezeti ház épült, 2001-re a tőttősi parókia újult meg. Kaposszekcsőn 2004-ben nyitotta meg kapuit az Evangélikus Diakóniai Otthon; jelenleg hetven lakója van, és jelentős szerepet játszik a környék szociális ellátórendszerében. 2007-ben a gyülekezet Szabó Szilárdot hívta meg lelkészéül. Dombóvár vegyes lakosságú, elsősorban a vasút miatt idetelepült családok határozzák meg az arculatát. Igazi „falusias-városi” gyülekezet: régi, dombóvári magyar családoktól kezdve a környékről betelepült német anyanyelvű családokon keresztül egészen a Felvidékről idetelepített és itt hazát találó magyarokig megtalálható mindenféle tradíció.