Keresztutak

A magyar katolikus Sion fellegvárában gyülekeztek össze azok a Biblia iránt elkötelezett tudósok és egyházi személyiségek, akik fontosnak tartották, hogy a Biblia éve alkalmából tudományos konferenciára is sor kerüljön. Többen úgy élték meg ezt a június 23. és 26. között zajlott rendezvényt, mint a Biblia évének csillagóráját. A megnyitóünnepség helyszíne az esztergomi bazilika volt, a tanácskozásnak pedig a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia-központ adott helyet.

Ökumenikus biblikus szimpózium – ezt a különleges címet viselte a rendezvény, előadói között a római katolikus, a református, az evangélikus egyház és a zsidó felekezet bibliakutatóival, biblikus professzoraival. A résztvevők között érdeklődő nem teológusok és külföldi tudósok egyaránt voltak. Kettős tematikájú volt a szimpózium. Egyfelől megszólalt a Biblia mai aktuális üzenete, másfelől ennek lehetséges kommunikálását vizsgálták az előadók.

A bazilika meghitt csendjében igeliturgia keretében köszöntötte a résztvevőket dr. Erdő Péter bíboros, esztergom– budapesti érsek, úgy is, mint házigazda. D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyar Bibliatársulat elnöke pedig Jel 1,1–3 alapján az ige hitébresztő eszközének jelentőségét illusztrálta Szent Ágoston, Luther Márton és Karl Barth életpéldáin keresztül. A résztvevők megtapasztalhatták a bazilika kiváló akusztikáját: Baróti István orgonaművész katolikus és protestáns műveket adott elő a felújított orgonán.

A referátumok sorában a bibliai kánon kialakulásával foglalkozott dr. Karasszon István református professzor és dr. Székely János római katolikus püspök. A tágabb és a szűkebb értelemben vett kánon kialakulástörténeti hátterének megismerése érdekes volt a hallgatóság számára. Amint közismert, a katolikus Bibliában hat, illetve hét könyvvel több található az Ószövetségben. A reformáció tudósai e könyveket – egyetértésben a katolikus zsinatok döntésével – hangsúlyozottan másodlagos értékű kanonizált műveknek tartották, ezért a protestáns kiadásokban a szóban forgó könyvek nem szerepelnek.

Dr. Raj Tamás főrabbi és dr. Rózsa Huba római katolikus professzor a bibliaértelmezés alapelveit mutatta be, zsidó részről Ábrahám megkötözése (feláldozása), római katolikus részről a teremtéstörténet alapján. Különösen feltűnő volt, hogy a fundamentális, az allegorikus, a homíliaszerű és misztikus magyarázat zsidó gyökerei miként találhatók meg a keresztény értelmezésben is. A diakronikus és a szinkronikus (időt átívelő és elsősorban összhangra törekvő) értelmezés együttes alkalmazása fontos – állapította meg Rózsa professzor.

Három külföldi előadója is volt a konferenciának. Dr. Thomas Kaut professzor a bibliafordítás elvi szempontjait tárta fel tudományos igénnyel, míg dr. Benyik György római katolikus teológus a magyar fordításoknak a magyar nyelvi kultúrára kifejtett hatását elemezve rámutatott, hogy a bibliafordítások teremtő erővel hatottak nyelvünk fejlődésére. Dr. Larry Hurtado edinburghi professzor a Biblia mint kommunikáció témakörét járta körül az első kéziratok tükrében, míg dr. Lénart de Regt amszterdami kutató a mai erőfeszítésekről szólt e témában. Izgalmas kérdés: a Biblia maga miként szólítja meg olvasóját, hogyan kommunikál, és tesz érdekeltté üzenetével?

Dr. Dávid Katalin művészettörténész nagy figyelmet kiváltó előadásában a Biblia és a képzőművészet kapcsolatát tárta fel. Megállapítása szerint az igazán értékes alkotások a művészetben kivétel nélkül bibliai intenció alapján jöttek létre. Képszerűen kommunikálták a Biblia üzenetét, Isten kereső, megváltó és hitet ébresztő szándékát.

A Biblia és az irodalom kapcsolatát vizsgálta dr. Fabiny Tibor professzor A reneszánsz Bibliája és a Biblia reneszánsza című nagy ívű előadásában. William Tyndale példáján keresztül mutatta be az angol bibliafordítás útját, majd a Szentírást úgy értékelte témája szempontjából, mint a művészetek nagy kódját. Végül a Biblia hatástörténetét villantotta fel néhány példán keresztül.

A Bibliának a modern médiában való megjelenítése volt dr. Fabiny Tamás témája. Az evangélikus püspök Júdás filmbeli megformálásának példáján keresztül érzékeltette a hallgatósággal – vetítéssel illusztrálva –, hogy a művészet egyfelől milyen nagy hatással tud alkotni és eseményeket feldolgozni Jézus életének egyes részletei nyomán, másfelől hogy mennyi torzulás is megfigyelhető ezeken az ábrázolásokon. A veszély éppen abban mutatkozik, ha antiszemita nézeteket vagy antijudaista érzelmeket generál egy-egy film vagy filmrészlet.

Végül dr. Komoróczy Géza, az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékének professzora hangsúlyozta a zsidó biblia – ahogy mi nevezzük, az Ószövetség – kimagasló értékét, önmagában való és irodalmi értékelésének létjogosultságát.

A bibliatársulatok itthon és világszerte végzett munkájáról adott tájékoztatást dr. Tarjányi Béla teológusprofesszor, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat igazgatója és dr. Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára – a konferencia római katolikus, illetve protestáns szervezője – nagy érdeklődéssel kísért, vetített képekkel illusztrált áttekintésében.

Az első nap estéjén került sor az érseki palotában rendezett bibliakiállítás ünnepélyes megnyitására. A gazdag anyag – közötte egy Luther fordította Bibliával – méltán tart számot nagy érdeklődésre.

Az ökumenikus szimpózium a Miatyánk közös elimádkozásával és áldásmondással ért véget. A konferencia szervezői tervbe vették az elhangzott előadások könyv alakban való megjelentetését.

D. Szebik Imre