Evangélikusok

A Biblia évének a közepén vagyunk. Már eddig is számos gyülekezet és iskola kapcsolódott be a rendezvénysorozatba. Előadások, bibliai vetélkedők, konferenciák és kiállítások sora mutatja, hogy milyen gazdag lehetőségeink vannak. Célszerű felhasználni a Magyar Bibliatársulat által összeállított Ötlettár című füzetet és egyházaink egyéb kiadványait.

Meglepő nyitottságot mutatnak ezen a téren a világi médiumok is. Csak kevesen értik félre a Biblia-év szándékát, és látják benne az egyházak dominanciára való törekvését. Korábban Gábor György vallásfilozófus kapott bőséges médiafelületet alighanem félreértéseken alapuló aggályainak kifejtésére, legutóbb pedig az Élet és Irodalom közölte Komoróczy Géza bibliakutató kritikus kommentárját. A magam részéről kifejezetten örültem annak, hogy a köztiszteletben álló professzor eredetileg a Biblia évének a keretében megrendezett szümposzion keretében mondta el véleményét, vagyis késznek mutatkozott a párbeszédre.

Örvendetes, hogy a közszolgálati televíziók és rádiók is mennyire a Biblia éve mögé álltak. A magam részéről azt tartom a legnagyszerűbbnek, ha egyegy közösség nem egyszerűen a központi rendezvényekbe kapcsolódik be, hanem öntevékeny módon, saját adottságainak figyelembevételével állít össze programot.

Örültünk annak, hogy a hazánkban protestáns kezdeményezésű Biblia-év ötletét magukévá tették római katolikus testvéreink is. Most mintegy viszonozhatjuk ezt a gesztust. A Vatikán ugyanis a 2008. június 29. és 2009. június 29. közötti esztendőt Szent Pál-évnek nyilvánította. Az apostol pontos születési idejét ugyan nem tudjuk, de a szakértők szerint Krisztus után 6 és 10 között láthatta meg a napvilágot a kis-ázsiai Tarzuszban.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöksége elhatározta, hogy tagegyházain keresztül bekapcsolódik a jubileumi esztendő eseményeibe. E sorokkal is bátorítani szeretném gyülekezeteinket, hogy éljenek örömmel ezzel a lehetőséggel, így mintegy másfélszeresére nyújthatjuk a Biblia évét.

Ha valakit, akkor – Jézus után – Pál apostolt igazán a magunkénak érezhetjük. A hit által való megigazulás tanításának elevenné válása egyenesen a reformáció elindulásához járult hozzá. A páli teológia újrafelfedezése ma is ébredést indíthat el az egyházban. Érdemes emlékezetünkbe idézni, hogy – példának okáért – az apostol Római levele egészen különböző korokban szolgálhatta a teológiai megújulás ügyét. Az ókorban Augustinus – a „tolle, lege”, vagyis „vedd és olvasd” hangot hallva – kezdte el úgy olvasni az apostol üzenetét, hogy annak nyomán nemcsak ő tért meg, de az egyház megújulásán is munkálkodhatott. A középkor végén Luther Mártonra hatott elementáris erővel a bűnös embert megigazító kegyelmes Istenről szóló tanítás. A legújabb korban pedig Karl Barth svájci teológusnak a Római levélhez írt 1921 kommentárja jelentett mérföldkövet a biblikus kutatásban. Folytatódik-e a sor?

A jubileumi évet Pál apostol szülőhelyén, a mai Törökországban fekvő Tarzuszban nyitotta meg Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnöke. Azért is jelentős mindez, mert Kasper bíboros igazán elkötelezett híve az ökumenikus mozgalomnak. Nemcsak számos protestáns világgyűlésen képviselte Rómát, hanem a Vatikán részéről egyik aláírója is volt 1999. október 31-én Augsburgban a megigazulásról szóló közös nyilatkozatnak.

Szomorú ugyanakkor, hogy Tarzuszban ma hivatalosan nem élnek keresztények. A másik törökországi város Antiókhia, amely a kezdet kezdetén az apostoli misszió hídfőállásául szolgált, és ahol Jézus követőit először nevezték keresztényeknek. Itt is csupán egy tíz családból álló római katolikus közösség él, valamint egy kicsit népesebb görög ortodox gyülekezet. Az a Róma viszont, amely az egykori pogány birodalom fővárosa volt, és ahova az apostol fogolyként érkezett, sőt ahol mártírhalált is halt, ma a katolikus egyház emblematikus városa.

A kutatók nem egységesek annak megítélésében, hogy megvalósult-e az apostol nagy álma, és az Örök Városból személyesen eljutott-e az akkori világ határának számító Hispániába. Az viszont kétségtelen, hogy az általa hirdetett evangélium hihetetlen gyorsasággal terjedt el a világban. Ezt a csodát a Szentlélek vitte végbe, de a gyors elterjedés emberileg köszönhető volt az apostol szervezőkészségének és leleményének is, sok-sok utazásának és nem utolsósorban kiterjedt levelezésének, amelynek segítségével kapcsolatot tartott a keresztény közösségekkel.

Ezek az epistolák – amelyek még az evangéliumoknál is korábban íródtak – a páli teológia csodálatos foglalatát is adják. A levelek azt várják, hogy mai olvasók is kézbe vegyék és tanulmányozzák őket, egyénileg és közösségben egyaránt. Most ne tekintsünk „a föld végső határára”, elégedjünk meg példának okáért azzal, hogy mondjuk Kisvárdán, az Északi Egyházkerület egyik legtávolabbi szórványában figyelmesen olvassák Pál apostol írásait…

E hasábokon is biztatok mindenkit: engedje, hogy megszólítsa őt évezredek távlatából is a Pál apostol által hirdetett evangélium. Legyenek további méltó megemlékezések gyülekezeteinkben és oktatási intézményeinkben, az óvodától kezdve az egyetemig. Kapcsolódjanak be szeretetotthonaink is a Pál apostol év vérkeringésébe. Terjedjen az evangélium!

Tarzuszba fölöttébb körülményes elutazni. Rómában amúgy is tömegek vannak. Kisvárdára – és sok hasonló helyi rendezvényre – viszont szeretettel hívogatom egyházunk népét.

Fabiny Tamás püspök Északi Egyházkerület