A hét témája

„Sok fecske igen” – az Aspartam együttes néhány tagja a myLuther myFotósulijának anyagából rögtönzött kiállítás megnyitóján

Legyen bár szemünk a látásra és fülünk a hallásra, a változások szelét a bőrünkön kell éreznünk. A most feltámadt fuvallat pedig nem más üzenetet hordoz, mint hogy ez volt az első internetes Szélrózsa. Noha merésznek tűnik a legtöbb evangélikus fiatalt egy helyszínre összehozó rendezvényt a virtuális világgal ennyire szorosan összekapcsolni, több jel is arra mutat, hogy új korszak kezdetének lehettünk tanúi az evangélikus ifjúsági találkozó történetében.

Kezdjük a Szélrózsára történő jelentkezéssel. Idén alakult úgy első ízben, hogy csak a világhálón előregisztrálók kaptak szállást és étkezést a helyszínen, ugyanis a nagy előzetes érdeklődés miatt az összes kollégiumi férőhely jó előre betelt, és a rendelkezésre álló konyháknak sem maradt szabad kapacitásuk. A koszt és kvártély biztosításán túl a bejutásnál is előnyt élveztek az interneten jelentkezők: a találkozó bejáratánál perforált, biztonsági nyomattal ellátott papírlapon kapták meg ebédjegyeiket, szálláskártyáikat és az internetes regisztrációval járó pólóvásárlási kedvezményre jogosító kupont is.

A beléptetésnél elég volt a regisztrációkor kapott sorszámot bemondani, majd aláírni a vouchert tartalmazó műanyag fóliát, és a látogató máris a rendezvény területére léphetett. Adatai viszont még több utat bejártak, többek között az elsősegély-szolgálatot ellátó Johanniták is kaptak egy kivonatot a táborozók betegségeiről és gyógyszerérzékenységéről; ezen információknak esetleges rosszullét esetén vehették (volna) hasznát.

A regisztrációban betöltött vitathatatlan szerepén túl az internet más területen is paradigmaváltásra készteti a szervezőket. Az eddigi elképzelések a világhálónak szánták azt a szerepet, hogy két rendezvény között összetartsa a jelenlévőket, jóllehet a kapcsolatban maradásnak ezt a vízióját az evangélikus internetes fejlesztések évek óta tapasztalható gyengélkedése miatt soha nem követte konkrét lépés.

A mostani Szélrózsa azonban már az interneten született barátságok találkozási pontja is lett; olyannyira, hogy a myLuther evangélikus közösségi oldal tagjai – akik korábban nem látták egymást – közös fotókiállításon mutatkozhattak be; a régi ismerősök összeszokott lendületével kerültek képek a falra, pezsgő a poharakba, zenekar az előtérbe és szónok a pad tetejére, mindez különösebb előzetes szervezés nélkül.

Az sem meglepő, hogy a hirtelen kitalált eseményben részt vevők a pár napos közös élményszerzés után azonnal százas nagyságrendben írták-írják beszámolóikat és hozzászólásaikat az ott történtekről.

Az új evangélikus stratégia legújabb munkadokumentumában található az „új típusú közösségi terek kialakításának” koncepciója. Az első vitaanyag ezt egyfajta ifjúsági házként, illetve ifjúsági konferencia-központként képzeli el – és szövegében az internet szó egyetlenegyszer sem fordul elő –, ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy az „új típusú közösségi tér” kifejezés pontosan illik a világhálón létrejött evangélikus közösségi oldalra.

A myLuther töretlen sikerrel halad előre – egy jó stratégának pedig tudnia kell, hogy ismeretlen vizeken mekkora hasznát veheti egy bátor felderítőhajónak. Már csak az a kérdés, hogy mikor húzzák fel a vitorlát az egyház valamennyi hajóján. Mikor fogják be végre a szelet?

A változások szelét.

Nagy Bence