E heti Luther-idézet

„A testet és a lelket ne úgy értsd, mintha egyedül a test volna a paráznaság, és a lélek, ami a szív legmélyén lakozik. Mert testnek mondja Pál Krisztushoz hasonlóan (Jn 3,6) mindazt, ami testtõl született, az egész embert testestül-lelkestül, az értelemmel és minden érzékével együtt, mivel ezek egytõl egyig a test szerint igazodnak. Tudd tehát, hogy azok is testinek neveztetnek, akik kegyelem híján a magasztos lelki dolgokról mindenfélét képzelegnek, tanítanak és összefecsegnek: mindezt pedig jól megtanulhatod a test cselekedeteibõl (Gal 5,20), mert Pál így nevezi az eretnekséget és a gyûlölködést is; Róm 8,3 pedig azt tanítja, hogy a test kedvéért gyengíttetik a törvény, amely nem egyedül a paráznaság miatt mondatik, hanem minden bûn, legfõképpen a hitetlenség, e leglelkibb vétek felõl. Lelkinek tartsd ekképpen mindazt, ami látható cselekedetekkel jár, amint Krisztus is megmosta a tanítványok lábát, és Péter hajóra szállt, hogy kivesse a hálóját. Vagyis testi az az ember, aki külsõ- és belsõképpen abban él és munkálkodik, ami a test szükségének és a mulandó életnek szolgál, lelki pedig az, aki külsõ- és belsõképpen a léleknek és az eljövendõ életnek szolgálatára munkálkodik.”

Luther Márton: Elõszó Szent Pálnak a rómaiakhoz írt leveléhez (Szita Szilvia fordítása)