e-világ

Magyarország az egyetlen az egykori keleti blokk országai közül, ahol az egyházak nem kaptak teljes körû kárpótlást, mert egyebek mellett az ingatlanjaik fenntartásához szükséges anyagi erõforrás nem áll rendelkezésükre – mondta a Parlamentben Balog Zoltán, az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke szeptember 5-én az Oikosnet, az Európai Egyházak Ökumenikus Laikus Centrumai Szövetségének budapesti konferenciáján.

Az ellenzéki politikus a magyarországi egyházak és az állam viszonyáról tartott átfogó elõadásában megemlítette: a rendszerváltás idején „nagyon liberális törvényt hozott az akkori parlament”, ami lehetõvé tette, hogy akár már néhány ember is egyházat alapíthasson. Beszélt az 1997-ben a Horn-kormány és a római Szentszék között köttetett vatikáni szerzõdésrõl is, amely a mai napig meghatározza nemcsak a Magyar Katolikus Egyház, hanem az összes magyarországi felekezet állami finanszírozását.

Balog Zoltán kitért arra, hogy az évadnyitó elsõ parlamenti nap elõtt immár hagyományosan meghívja a képviselõket az Országház épületéhez közel esõ református templomba egy közös istentiszteletre, majd onnan együtt átgyalogolnak a képviselõházba. Ennek az istentiszteletnek évente felváltva katolikus, református, illetve evangélikus a liturgiája – tette hozzá.

Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának fõtitkára angol nyelvû elõadásában kifejtette: van igény a magyar társadalomban a keresztény emberek együttes megjelenésére, és a társadalom annál jobban elfogadja a kereszténységet, minél egységesebben jelennek meg a különbözõ felekezetek az ökumenikus mozgalom segítségével. Az idén hatvanöt éves szervezet fõtitkára kiemelte, hogy az egyházaktól független, de keresztény értékeket képviselõ önszervezõdõ csoportok – mint például a cserkészek – szintén fontos szerepet töltenek be az ökumenikus mozgalomban. Megfigyelhetõ, hogy az egyházak számítanak a tevékenységükre.

MTI