Kultúrkörök

Nyár végi gyönyörû idõ fogadta a Szentháromság téri könyvünnep látogatóit. Kiadók az apró pavilonokban, padok és asztalok, virágdíszes színpad középen. A közeli Mátyás-templom is megzendítette nagy ércharangját szeptember elsõ péntekének délutánján.

Dr. Nagy Gábor Tamás polgármester megnyitóbeszédében hármas apropót említett: a Biblia évét, Mátyást és a reneszánsz évet, valamint a Nyugat címû folyóirat centenáriumát. „Élni fog nyelvében még soká a nemzet” – idézte Arany Jánost, majd így folytatta: „Megtartó erõ a gyönyörû magyar nyelv. Kodály szerint a magyar népdal az egész nép tükre. Magunkra ismerhetünk benne, és mások ránk ismerhetnek. Mátyás király énekkarát mindenki a legjobbnak tartotta Európában… Babits õrzésre biztat, Kosztolányi a 20. század legfõbb feladatának nevezi nyelvünk ápolását. Az új században tovább kell vinnünk ezt a nemes gondolatot.”

Ünnepi beszédében dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár fõigazgatója a lehetõségekre utalt: „Ma, amikor Európa a fogyasztói társadalom korszakát éli, keresi az összetartó erõt. Politikai vezetõi elutasítják a kereszténységet ilyen erõnek kijelenteni. Ezért nem szerepel az alkotmány tervezetében. Ebben az összefüggésben a Biblia éve külön figyelemfelhívó jel lehet, s nem csak Magyarországon. Nálunk a reneszánsz évvel együttes emlékév… A ma túlságosan magabiztos, a jövõvel nem törõdõ emberének fontos, hogy a felkiáltójel a szeme elõtt legyen; legyen ez a Biblia!”

„Betûikbõl csillag fénye árad” címmel bibliakiállítás is nyílt Budavárban. A dr. Ötvös László kutató és lelkész csodálatos gyûjteményébõl rendezett tárlatot Cseh Károly költõ, mûfordító nyitotta meg.

Bánffy György önálló estjein részleteket hallhattunk a Szentírásból, felolvasta Széchenyi naplójának legszebb lapjait, nagy magyar költõk mûveit. A színmûvész ezúttal Sediánszky János íróval, rádiós újságíróval beszélgetett. Gryllus Dániel és Vilmos hangversenyén a Hegyi beszéd idõtlen üzenetei elevenedtek meg a zene nyelvén.

A szombat délelõtt a fiataloké volt. Az ez alkalommal bemutatott könyvek közül kiemelkedett Hegedûs Piroska riportkötete, Bereményi Géza – Cseh Tamás zenéjére íródott – százötven dalszövege, Zalán Tibor haikugyûjteménye, valamint Csáji László Koppány izgalmas esszékötete a sztyeppei civilizációról és magyarságról.

A nap legnagyobb felfedezése az ungvári Credo verséneklõ-együttes bemutatkozása volt. Az Ivaskovics József vezette fiatal csapat tiszta énekével, a kisebbségi létet felmutató zenéjével vitathatatlan sikert aratott. Gereben Ágnes Beszélgetések a Gulágról címû kötetének bemutatója, illetve a szerzõvel folytatott beszélgetés fájószép befejezése volt a találkozásoknak.

A perzselõ vasárnap is gazdag programot kínált. Sediánszky János két filmje (Fortissimo – Kiáltás – Babits-portré; Esti Kornél éneke – Emlékezés a 100 éve született Kosztolányi Dezsõre) annyi év elteltével is méltó tisztelgés a két költõóriás elõtt. Gyurkovics Tibor Még nem késõ címû filmje pedig szenvedélyes vita a költõrõl és az emberrõl.

A pódiumbeszélgetések közül Ágh István és Jókai Anna félórája volt a legtartalmasabb. Bayer Zsolt és Jankovics Marcell új könyveit átszövi a történelem. Jó ez, vagy kényszerû állandóság? – errõl vallottak a szerzõk.

Turcsány Péter könyve (Wass Albert, a boldog-szomorú ember) és Koltay Gábor Adjátok vissza a hegyeimet címû filmje a sokat vitatott erdélyi írót hozta közelebb, rámutatva a legfontosabbra: mindvégig megmaradt szabad embernek, egész életében szülõföldje írójának. Ezért szaporodik olvasótábora, növekszik megbecsültsége – ahogyan a budai Vár könyvünnepéé is, hiszen a vendégek között sok vidéki is volt.

F. F. L.