Keresztutak

A máriagyűdi kegytemplom madártávlatból

Basilica minor rangra emelkedett a máriabesnyõi és a máriagyûdi kegytemplom. Ezt ünnepi szentmise keretében hirdette ki szeptember elsõ, illetve második vasárnapján Juliusz Janusz apostoli nuncius. Hogy e cím pontosan mit jelent, azt Varga Lajos római katolikus püspök, az Országos Katolikus Gyûjteményi Központ vezetõje világította meg.

A bazilikák egyházi jogi kiváltsággal rendelkezõ templomok, amelyek hoszszú idõre visszatekintõ, kiemelkedõ hitéletük elismeréseként kapják meg privilégiumukat a Szentszéktõl – közölte a püspök. Kifejtette, hogy a bazilikákat két csoportba szokás sorolni. Az egyikbe a basilica maior (nagy bazilika) rangú templomok tartoznak; ezek a Rómában található, nagy jelentõségû templomok. Ilyen, úgynevezett patriarchális bazilika a Szent Péter-bazilika, a Falakon Kívüli Szent Pál-bazilika, a Szent János-bazilika és a Santa Maria Maggiore-bazilika.

A másik csoportot a basilica minor (kis bazilika) rangú templomok alkotják; ezek egyházmegyéjükben különleges hitéleti szereppel és tekintéllyel bírnak. E cím elnyerésének érdekében a folyamat kezdeteként a megyés püspök felterjeszti a Vatikán Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjához azokat az indokokat, amelyek alapján a templom a kiváltságra érdemes. Jelentõs szerepe van az odaítélésben annak, hogy az adott épület milyen mértékben járul hozzá a lelkiség gyakorlásához – például hogy kegyhellyé, illetve búcsújáróhellyé vált-e –, ám ez önmagában nem elegendõ a cím elnyeréséhez: a templomnak ezenkívül építészetileg és berendezésében különleges értéket kell képviselnie.

A döntést a Vatikán kongregációja – amely világi viszonylatban a minisztériumnak felel meg – hozza meg, majd az errõl szóló pápai dekrétumot szentmise keretében hirdetik ki a híveknek. A közzétételt a megyés püspök is végezheti, bár ez nincs szigorúan elõírva – közölte Varga Lajos. A ceremónia egyik fontos mozzanata, hogy az újonnan kihirdetett basilica minor bejárata felett elhelyezik Szent Péter kulcsait. A két kulcs a mennyek országának kulcsait jelképezi, amelyeket Jézus – Máté evangéliuma szerint – Péter apostolra bízott.

A kis bazilika felkeresésével egyházi értelemben több kegyelemben részesülhetnek a hívek, mert pusztán a meglátogatása „a megigazulás felé vezetõ úton egy állomást jelent” – fogalmazott a püspök.

Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom– budapesti érsek írja Az esztergomi bazilika sajátos helyzete, rangja és elnevezése címû, 2006-ban a bazilika felszentelésének százötvenedik évfordulója alkalmából megjelent kötetben szereplõ tanulmányában: „XIV. Benedek pápa (1740–1758) bulláiban már kirajzolódik az a gondolat, hogy a bazilika címet csak azok a templomok viselhetik, amelyeknek ehhez való jogát az egyház elismeri.”

A tanulmányban olvasható, hogy az 1917-ben kiadott kánonjogi kódex 1180. kánonja megszabta a bazilika cím használatának feltételeit. Ezek: pápai engedély vagy „emberemlékezetet meghaladó szokás”. A basilica minor cím odaítélését 1968-ban a Vatikán Rítuskongregációjának dekrétuma szabályozta újonnan. Ez a rang csakis pápai adományozás útján nyerhetõ el.

Erdõ Péter publikációjában azt is megemlíti, hogy az esztergomi székesegyház különleges helyet foglal el a bazilikák sorában rangját tekintve, ugyanis címében sem a nagyobb, sem a kisebb jelzõ nem szerepel. A hivatalos szövegekben a prímási bazilika tiszteletbeli név használata figyelhetõ meg, amely a nagyobb, patriarchális bazilikák rangjára emlékeztet.

A bíboros írásában összegzi a basilica minorok különleges jogállásának egyes elemeit. Ilyenek: a teljes búcsú elnyerésének lehetõsége az illetõ templomban évente négyszer – egyebek mellett a templom saját búcsúnapján, június 29- én, azaz Szent Péter és Szent Pál napján és egy szabadon választott napon –, valamint a Szentszéket jelképezõ két kulcs ábrázolásának joga a bazilika zászlaján, pecsétjén, felszerelési tárgyain. A bazilika plébánosa vörös szegélyû fekete papi viseletet hordhat, amelyet piros gombokkal és vörös fonállal kivarrt gomblyukakkal díszítenek, valamint a plébános Credót mondhat minden olyan hétköznapi misén, amelyen zarándokcsoport vagy népes hívõ közösség jön össze.

A kis bazilikák közül például a máriaremetei kegytemplomhoz az a legenda fûzõdik, hogy a 18–19. század fordulóján egy budai polgárasszony egy tölgyfára kiakasztott Szûz Mária-kép elõtt ájtatoskodva visszanyerte szeme világát. Ennek hírére a 19. század elsõ felében megindult ide a zarándoklat, majd hamarosan templomot emeltek a helyen – olvasható a http://bucsujaras.hu honlapon.

Ugyanezen a portálon a máriapócsi görög katolikus templomban elhelyezett Mária-képrõl azt jegyezték fel, hogy 1696. november 4-tõl december 8-ig könnyezett, ezért I. Lipót császár Bécsbe vitette, ahol máig tisztelik a Szent István- dóm jobb oldali elsõ mellékoltárán. Máriapócson a képet pótolták, ez pedig 1715. augusztusban és 1905. decemberben ismét könnyeket hullatott.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodájának adatai szerint Magyarország bazilikái a következõk: az esztergomi, a székesfehérvári, az egri, a gyõri, a veszprémi, a pécsi székesegyház, a Szent István-bazilika, a szegedi dóm, a sárospataki templom (2007-ben a Szent Erzsébetévhez kötõdõen kapta meg a címet), a mátraverebély-szentkúti kegytemplom, a pannonhalmi apátsági templom, a zirci ciszterci apátsági templom, a keszthelyi karmelita templom, a máriaremetei, a máriapócsi, továbbá a már említett máriabesnyõi és máriagyûdi kegytemplom.

Csatári Bence (MTI)