Egyházunk egy-két hete
Templomi évnyitó a Nagyváradi EvangélikusÓvodában
Az elsõ alkalommal ide érkezõ gyermekek helyzete hasonló Ábraháméhoz, aki elindult Isten szavára, de nem tudta, hogy hová megy, és mi minden vár rá. Az út Ábrahám számára a hit és az élet nagy iskolája volt.
Azt szeretnénk, hogy óvodásaink is Istennel járjanak, szeretnénk megtanítani a gyermekeknek, hogy egész életünk során a mindenható Isten oltalmában vagyunk, amikor az õ akaratát cselekedjük, és neki engedelmeskedünk, még akkor is, ha a világ és az emberek furcsának tartják ezt az engedelmességet.
Hinni és a hitben megmaradni nem mindig könnyû dolog, állhatatosságra van szükség. De a hit nem önzõ, hanem mindig közösségre vágyik, és miközben mindig az ígéretekre néz, nemcsak magának megtartani, hanem továbbadni is igyekszik õket. Az óvoda is ebbõl az igénybõl született: hogy a hitet megosszuk egymással, és gyermekeink is ebben a létformában nevelkedjenek, hiszen közösségünknek és egész társadalmunknak is hitüket vállaló, aszerint élõ, erkölcsös emberekre van szüksége. Nem önzõ, saját érdekeikért mindent és mindenkit feláldozó, hanem közösségépítõ és értékteremtõ emberekre. Imánkban együtt kértük Isten segítségét, hogy az elkövetkezõ tanévben is áldja meg az itt folyó munkát, és engedje meg, hogy valóban ilyen értékeket tudjunk közvetíteni a ránk bízott gyermekeknek, hogy mindnyájan épülhessünk és erõsödhessünk ezáltal.
Az igehirdetés utáni egyetemes imádságot a gyerekek hitoktatójukkal együtt mondták el, majd két énekkel is bizonyságát adták annak, hogy Istenhez fordulni minden helyzetben és korban valamennyiünk kiváltsága és lehetõsége.
Az istentisztelet után az óvodások birtokba vehették a felújított, kifestett és számukra elõkészített termeket, ahol ezen az elsõ napon még szüleikkel együtt játszhattak.
Csabay Árpád