Evangélikusok

Cicindela elegans – Erdélyben Friedrich Schwab fedezte fel

Nem sokakról lehet elmondani, hogy mûszerészként, csillagászként és rovargyûjtõként egyaránt tevékenykedtek, ám a százötven évvel ezelõtt, 1858. október 3-án született Friedrich Schwab esetében helytálló e megállapítás. A kerek évforduló apropóján beszélgettünk a kalandos életû lutheránus polihisztorról dr. Zsoldos Endrével, a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének tudományos munkatársával, aki megírta Schwab életrajzát.

– Tekintsük át Schwab életének fontosabb állomásait!

– Német földön, a Lahn folyó partján fekvõ, Frankfurthoz közeli Marburgban született. Apja, Valentin Schwab cipész volt, aki még a középkori szokások szerint, vándorolva tanulta ki mesterségét. Így ismerkedett meg az Észak-Németországból származó Sophie Wilhelmine Weißszel, aki a hitvese lett.

Az ifjú Friedrich tanulmányait meghatározta a család anyagi helyzete: a kedvezõbb esztendõkben jobb iskolákban tanult, a nehezebb években szegényesebb körülmények között. Eredetileg cipésznek szánták, de ez ellen tiltakozott, és végül mûszerésznek tanult.

Máig tisztázatlan oknál fogva került 1879-ben Németországból Magyarországra, Kolozsvárra. A legvalószínûbb az lehet, hogy szülõföldjén megszûnt az állása, és a jobb megélhetés reményében költözött Erdélybe; a másik lehetõség, hogy nõsülni ment oda. Kétszer kötött házasságot: elsõ felesége Horváth Borbála, a második Schift Lujza volt. Katonai szolgálata – melyet katonazenészként teljesített – miatt visszatért Németországba, majd 1882-ben mûszerészként tagja lett egy német expedíciós csoportnak, amely a Tûzföldre, a Magellán-szoroshoz indult, hogy megfigyelje a Vénusznak a Nap elõtti átvonulását.

Erdélybe történt visszaérkezte után Süss Nándor – a „Süss Nándor-féle Präcisio Mechanikai Intézet”, a késõbbi Magyar Optikai Mûvek alapítója – beajánlotta õt utódjául a kolozsvári tudományegyetemre mûszerésznek. Emellett csillagászati megfigyeléseket végzett, és rovartani gyûjtõmunkát folytatott. 1891-ben Kolozsvárról Zsolnára került, ahol távíróvonalat építettek ki. (Érdekes adalék, hogy a családi hagyományok szerint õ volt az elsõ, aki sporttevékenységként a környéken síelt.)

1894-ben visszatért Németországba, és egy ekkor alapított technikum tanára lett Ilmenauban. 1910-ben volt itt egy említésre méltó kísérlete, mikor egy légballon segítéségével felemelkedve fényképezte a Napot. Nyugdíjasként Weimarba költözött, itt hunyt el 1931. október 12-én. Lánya, Schwab Etelka másfél évtizede, 1993- ban halt meg.

– Evangélikus gyökerei voltak…

– Igen, szülei lutheránusok voltak. Így 1858. október 31-én a családi hagyományoknak megfelelõen evangélikusnak keresztelték meg szülõvárosában. A kor szokásaival ellentétben azonban majdnem egy hónappal születése után volt a keresztelõ; ennek oka egy máig tisztázatlan betegség, sebesülés volt.

– Milyen kutatómunkát végzett a csillagászat és a rovartan területén?

– Munkásságának különleges részét képezi a rovarok tanulmányozása. Jó megfigyelõ volt, így tûnhettek fel neki új, addig katalogizálatlan rovarfajok. Ezek közül a cicindela elegans elnevezésû az, melyrõl pontos leírás van. Errõl õ állapította meg, hogy Erdélyben is elõfordul; addig csak délorosz területen volt ismert.

A csillagászat iránti érdeklõdését az 1874. évi üstökös keltette fel. Ezen a területen leginkább az úgynevezett változócsillagok észlelését kötik a nevéhez. A megfigyeléseket már Marburgban elkezdte, majd Kolozsváron folytatta, ahol az egyetemrõl is kapott ehhez támogatást. Neves szaklapokban megjelent publikációira rendszeresen és sokan hivatkoztak, annak ellenére, hogy nem szakcsillagász volt, csupán mûkedvelõként foglalkozott az asztronómiával. A változócsillagok és az üstökösök megfigyelése mellett meteorészleléseit érdemes még megemlíteni.

Rezsabek Nándor