Egyházunk egy-két hete

A türelmi rendelet kiadása után a Kemenesalján élõ evangélikusok is lázas templomépítésbe kezdtek. Ekkor épült fel az uraiújfalui templom, méghozzá rekordidõ alatt. A jegyzõkönyvek tanúsága szerint 1784-ben pünkösd havának ötödik napján tették le az alapkövet, és ugyanabban az évben advent elsõ vasárnapján már fel is szentelték a több mint hétszáz ember befogadására, valamint az – egyedülálló módon az oltár mögött a templommal egybeépített – emeletes lelkészlakás kialakítására is alkalmas hajlékot. Szükség is volt akkoriban ekkora épületre, hiszen hosszú évtizedeken, sõt évszázadokon keresztül ide jártak istentiszteletre a környékbeli evangélikusok Zsédenytõl Hegyfalun át egészen Csánigig.

A közelgõ 225. évforduló alkalmából az uraiújfalui gyülekezet teljesen felújította templomát. A szentelés szolgálatát október 4-én, szombaton délután Ittzés János püspök végezte. A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület lelkészi vezetõje Ef 2,20–22 alapján tartott igehirdetésében kiemelte, hogy lassan jobb állapotban lesznek templomaink, mint a lelkek gyülekezeteinkben. Ha azonban életünkben a sarokkõ Krisztus, akkor a lelki ház is épülni fog.

Az istentisztelet utáni közgyûlésen Kerekes Csaba lelkész ismertette a felújítás menetét. Elmondta, hogy az elõdök hagyatékát ápolandó elõször csak tetõfelújításra gondoltak. Sikeres pályázatuk adott lendületet a folytatáshoz, tudniillik ahhoz, hogy kívül-belül felújítsák templomukat.

A közel tízmillió forintos beruházás költségeit – a pályázaton nyert pénzen túl – adománygyûjtésbõl, felajánlásokból, társadalmi munkák révén, valamint egyházkerületi és önkormányzati támogatásból fedezték.

Az irattár megújítására is pályáztak; az e célra nyert négyszázhúszezer forintból az õsi anyagyülekezet sekrestyéjében elhelyezett levéltár is megújulhat.

M. Gy.