Keresztutak

Hidas – végső simítások a most épülő református templom szigetelésén

Megizzadtak, festékes lett a ruhájuk, kezük felhólyagosodott a gereblyézéstõl. Valamit rendbe tettek ebben az „elkoszosodott” világban. Igen, ismét volt 72 óra kompromisszum nélkül… Mintegy kétezer-háromszázan csatlakoztak október 24. és 26. között a hazánkban második alkalommal megrendezett akcióhoz. A fiatal önkéntesek három napon át szociális, karitatív, környezetvédelmi és fejlesztési munkát végeztek – „kompromisszum nélkül”.

Az elmúlt hétvégén olvasóink akár a világi médiumokból is értesülhettek a „72 óra kompromisszum nélkül” elnevezésû kezdeményezés eseményeirõl. Az Ökumenikus Ifjúsági Iroda (ÖKI) szervezésében három napon át különbözõ lelkiségû és érdeklõdésû emberek áldozták fel szabad idejüket azért, hogy valami jót tegyenek másokért.

Az Ausztriából indult akciót Magyarországon mindhárom történelmi egyház, továbbá több keresztény ifjúsági és segélyszervezet is támogatta. A szintén önkéntesekbõl álló koordinátorcsapat féléves elõkészítõ munka során kutatta fel, hogy hol kél el a segítség, de a szeretetszolgálatok is adtak tippeket.

Szerfelett változatos feladatokat láttak el a segítõk: falat festettek, ablakot pucoltak, avart gyûjtöttek, játszótereket újítottak fel. Máshol sportnapot rendeztek, kerti munkát végeztek, kerítést festettek, parkokban gyûjtöttek szemetet, vagy éppen illegális szemétlerakó helyen felgyûlt hulladékot lapátoltak konténerbe. Arra is volt példa, hogy egy útszéli feszületet tettek rendbe, és nem egy helyen kézmûvesprogramot szerveztek gyerekeknek.

Sokfelé a fiatalok esténként is összejöttek, hogy még beszélgessenek, közösen énekeljenek. Volt, ahol a napközben végzett nehéz munka ellenére este táncházat, csocsóbajnokságot rendeztek. Vasárnap este közös budapesti rendezvénnyel zárult a hetvenkét óra: az élménybeszámolókat szintén táncház zárta a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében.

A program fõszervezõje, Jakab Rita elmondta, hogy míg tavaly 106 projektben „csupán” 1100 fiatal vett részt, idén több mint 2300 résztvevõ vitt véghez 220 projektet. A statisztikából az is kiderült, hogy többségükben a katolikusok és a reformátusok képviseltették magukat az akcióban.

Az evangélikus résztvevõk száma idén még „arányainkhoz képest” is meglehetõsen alacsony volt. Székesfehérváron és környékén mintegy húsz evangélikus fiatal csatlakozott az akcióhoz. Faleveleket söprögettek, szemetet gyûjtöttek, néhányan idõs és mozgáskorlátozott nénik kertjét tették rendbe, mások a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik házának kerítését festették le, és rendet raktak a raktárában. Egyházunk fiataljai serénykedtek még Lajoskomáromban, Tótkomlóson, Domonyban és Baranya megye több pontján is.

A zárórendezvényen részt vett Brückner Ákos Elõd atya is, aki lelkesen számolt be tapasztalatairól: „Számtalanszor tépjük a szánkat, rengeteg mindent csak mondunk, de végre valaki cselekszik is, nem sajnálva a szabad idejét! Az együtt, mosolyogva tevékenykedõ fiatalok látványa reményt ad: van holnapunk!”

A várva várt folytatást azonban a magyarországi szervezõk – kapacitás hiányában (?!) – nem jövõre, hanem csak 2010-re tervezik.

– SzevÁgi –