A hét témája

A naptári év utolsó negyedében rendre megszaporodnak a dokumentálásra érdemesíthetõ események, életjelt adnak magukról olyan gyülekezetek, intézmények is, amelyek máskor nem feltétlenül tartanak igényt a szélesebb nyilvánosságra. Voltaképp örvendetes hozadéka ez a programgazdagság az adventnek, csak hát az olvasó elsõsorban ebben az idõszakban sem hírekre, hanem „igazi olvasnivalókra”, lelki-szellemi táplálékra vágyakozik, talán még jobban, mint máskor. Igaz ugyan, hogy az egyházi lapokban többnyire még a címes hírek, tudósítások is hordozói közvetve az evangéliumnak, de a szerkesztõ is tisztában van azzal, hogy például felettébb illetlen dolog „szolgálati közleménnyel” tolakodni az elsõ oldal vezércikkek számára rendszeresített hasábjaira. Különösen akkor, ha már az alcímbõl gyanítható, hogy itt most valójában az esedékes lapáremelés bejelentése fog következni. Szolgálati közleményünknek szerencsére nem csak errõl kell szólnia, s részben ez is oka, hogy ezúttal nem a kiadó igazgatója tesz eleget évenkénti kínos kötelességének.

Az immár világméretûnek mondható pénzügyi-gazdasági válság ismeretében azon mindenesetre feltehetõen senki sem csodálkozik, hogy jövõre kiadónk is emelni kényszerül hetilapunk árát. Ennek mértékérõl azonban az Evangélikus Élet esetében – a kiadó igazgatójának, illetõleg az EvÉlet szerkesztõbizottságának álláspontját figyelembe véve – a Luther Kiadó igazgatótanácsa döntött. Eszerint 2009-ben az Evangélikus Élet példányonkénti ára bruttó 250 forint lesz.

S hogy miért a fõszerkesztõ vállalta magára e kellemetlen hír közlését? Nos, mert egy ízben már én magam emlékeztettem arra, hogy a hetilapunk olvasótáborának összetételét és olvasói megítélését felmérõ kérdõívben egy ilyen kérdés is szerepelt: „Megvenné-e (elõfizetné-e) az Evangélikus Életet, ha példányonkénti ára elérné egy kiló kenyér (azaz kb. egy budapesti villamosjegy) árát?” E kérdésre akkor a válaszadók döntõ többsége (88%-a) válaszolt igennel… Ne firtassuk, mennyibe került egy kiló kenyér 2003-ban, és mennyibe kerül ma. Csupán rögzítsük kommentár nélkül a legkevésbé sem vigasztaló tényt, hogy tudniillik az EvÉlet ára ezt az összeget 2009-ban sem fogja elérni… (A részleteket lásd a 11. oldalon!)

Az olvasó ezzel együtt jól gondolja, hogy a lapáremelés mértéke valamelyest több, mint amennyit a külsõ körülmények legrosszabb alakulása indokolna. Ezt a csekély többletet azonban olvasóink remélhetõleg tényleges többletként, a bevételi oldalon is érzékelik majd.

Példának okáért januártól nagyobb betûmérettel kívánjuk megjelentetni lapunkat, hogy végre eleget tehessünk sok-sok olvasónk régi kívánalmának. Nyilvánvaló, hogy nagyobb méretû betûkbõl kevesebb szöveg fér el ugyanazon az oldalon. Magasabb elõfizetési díj fejében ugyanakkor méltánytalan volna kevesebb olvasnivalóval szolgálnunk, ezért 2009-ben az Evangélikus Élet már 16 oldalon fog megjelenni! Ha az olvasnivaló nem lesz is több, a jelentõs tipográfiai változásokat is igénylõ reform jegyében az újság jóval színesebb lesz. Változatlan eladott példányszám és nagyjából változatlan kiadói ráfordítás mellett ugyanis a lap példányonkénti árának 250 forintra történõ emelése egy további lépést is lehetõvé tesz. Azt, hogy az Evangélikus Élet jövõre – testvérlapjainkhoz hasonlóan – színesben jelenjék meg…

Hogy mindez milyen kihívást jelent a lapot elõállító szerkesztõség munkatársai számára, azt e helyütt talán nem ecsetelném. Ellenben – ama 2003-ban megjelent írásból idézve – „legyen szabad most inkább olvasóinkkal együtt hálát adnunk az Úrnak a terjedelembõvítés lehetõségéért és reménykednünk abban, hogy sikerül úgy sáfárkodnunk az újságoldalakkal, mint különleges »talentumokkal«. Hibátlan újságot ugyan továbbra sem ígérhetünk, és azt sem, hogy mindenki megelégedésére szolgál majd minden lapszám minden egyes cikke. Az azonban bizonyos, hogy mi változatlanul szolgálatra – ünnepi lapszámok készítésére – fogunk törekedni.”

Miként öt évvel ezelõtt, zárjuk most is köszönettel e „szolgálati jelentést”: köszönjük mindazoknak a hûségét, akik elõfizetésük megújításával továbbra is bizalmat elõlegeznek igyekezetünknek, és köszöntjük azokat is, akik új elõfizetõként teszik ugyanezt.

T. Pintér Károly fõszerkesztõ