Egyházunk egy-két hete

Az idei év utolsó zsinati ülésszakát ismét egynaposra tervezték, annak ellenére, hogy több nagyon fontos – ráadásul komoly indulatokat is kavaró – témában kellett a zsinati tagoknak vitát folytatniuk, majd dönteniük. Legelõször is azonban választásokra került sor. A testület a zsinat lelkészi elnökévé választotta dr. Korányi Andrást, országos ügyésszé dr. Székács Györgyöt, az ifjúsági és gyermekbizottság elnökének pedig Smidéliusz Gábort.

A délelõtti istentisztelet okozta emelkedett hangulat egy pillanat alatt tovatûnt, amikor a – korábbi döntés értelmében 2009. január elsején életbe lépõ – szolidaritási törvény tárgyalására került a sor. Nem kevesebb mint kilenc beadvány érkezett e témakörben a zsinathoz azt kérve, hogy január elsején még ne lépjen életbe ez a törvény, hanem további vizsgálódások és hatástanulmányok tisztázzák az idõközben megfogalmazódott aggályokat, kérdéseket.

Felerõsítette az elhalasztás szándékát, és megfontolásra intett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az állásfoglalása is, amelyet egyházunk kért a felügyelettõl. Az állásfoglalás a törvény célját jogosnak tartotta, de úgy vélte, hogy más jogi keretek között kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni. Idõközben elkészült egy konkrét határidõket tartalmazó menetterv, amelyhez igazodva a még vitás kérdések mindenki számára megnyugtató módon tisztázhatók lennének. Végül a zsinat ezeket a szempontokat figyelembe véve úgy döntött, hogy korábbi határozatát visszavonja, és a menettervet követve a törvényt csak 2010. január elsején lépteti hatályba.

Törvénymódosításokkal folytatta ezután munkáját a grémium. A tagok döntöttek arról, hogy az Evangélikus Országos Gyûjtemény önálló egyházi jogi személyiségét megszüntetik, és mûködését a továbbiakban országos szabályrendeletben rögzítik. Határoztak arról is, hogy az Országos Irodában az álláshelyek létesítésének és betöltésének joga a munkáltatói jogokat gyakorló országos irodaigazgatóé legyen. Két kivétel van ez alól, mégpedig az országos irodaigazgató-helyettes és az osztályvezetõk jogviszonyának létesítése. Elfogadták azt a törvénymódosítást, hogy az országos ügyész tanácskozási joggal vehessen részt az országos presbitérium munkájában. Döntés született a Luther Otthon Szakkollégium megalapításáról, majd zárt ülésen meghallgatták a tényfeltáró bizottságnak a mostani zsinati ülésszakra elkészített alapos tanulmányát.

A kilencedik ülésszak utolsó napirendi pontja megint egy régóta húzódó ügyre szeretett volna pontot tenni, nevezetesen az Üllõi úti székházéra. Amint annak idején lapunkban is hírül adtuk, a zsinat tavaly már döntött a székház kérdésében, ám idõközben olyan új fejlemények voltak, amelyek indokolttá tették, hogy a testület újból tárgyaljon a központi irodaház elhelyezésérõl.

Öt lehetséges megoldási javaslatot dolgoztak ki a szakemberek. Közülük kettõ élvezett olyan támogatást, hogy érdemi megfontolásra méltónak bizonyult. Ezek közül aztán a következõ kapott döntõ támogatást: az Üllõi út 24. és a Szentkirályi utca 51. alatti ingatlan tulajdonjogának megtartása mellett a Szentkirályi utcai szárnyat teljesen felújítanák, az Üllõi útit pedig elbontanák. Utóbbi helyén bérirodaház épülne. Ebben az esetben itt maradna az Országos Iroda, a levéltár és a könyvtár, és továbbra is itt mûködne a józsefvárosi gyülekezet, mégpedig az ingatlan teljes felújítása és funkcionális átalakítása mellett. A szolgálati lakások és a szociális otthon viszont elköltöznek, ezek kiváltásáról az egyház megfelelõ módon gondoskodik.

Az Üllõi úti szárny elbontása után a helyén új épületet húznak fel, amelynek két szintjét egyházunk venné igénybe, míg a további fennmaradó négy szintet, illetve a tetõteret bérbe adná. E variációnak majdnem egyhangú elfogadása után a zsinat a székház ügyében hozott korábbi határozatát visszavonta, így biztosítva zöld utat ennek az új koncepciónak.

Kiss Miklós