Oratio oecumenica

Megváltó Jézusunk, aki nem röstelltél emberré lenni, és nem szégyelltél testben olyanná lenni, mint mi, hallgasd meg könyörgéseinket, amelyeket emberi módon, az Istenemberhez kiáltva mondunk el neked!

Könyörgünk a bizonyságtevõkért, akik életüket arra szánták, hogy egyre csak beszéljenek rólad másoknak, hogy megtudja a világ, ki vagy te, és ki az, aki elküldött téged. Kérünk téged, Lelked által hívj el fiatalokat a jánosi szolgálatra, hogy legyenek olyanok, akik elõtted járnak, egyengetik ösvényeidet és készítik az utadat az elcsüggedt szívekhez, kiszáradt életekhez, sivár tekintetû keresõkhöz, megkérgesedett lelkû férfiakhoz és nõkhöz, a benned ellenséget látó kiábrándultakhoz.

Könyörgünk hozzád a közöttünk élõ apostolokért, akik éppoly törékeny életû emberek, mint mi mindannyian. Töltsd el õket önmagaddal, hogy tanúságtételük rólad, az egyetlen lehetõségrõl, a tiszta igazságról és valódi szolgálatról szóljon.

Urunk! A várakozás idején is hozzád fordulunk. Könyörgünk hozzád: gyújts világosságot, hogy világoljunk, szítsd fel a tüzet bennünk, hogy hitünk, mindennél drágább ajándékod ki ne aludjon. Könyörgünk ébredésért, azért, hogy emberek sokasága ismerje fel benned a földi élet és az örök élet titkát.

Könyörgünk hazánkért, becsületes vezetõkért és politikusokért.

Könyörgünk azért, hogy a városi forgatagok ne sodorjanak el bennünket. Ne engedd, hogy drága adventi idõnket elfecséreljük múló és szemfényvesztõ kincsekre, hanem legyen idõnk azon gondolkodni, hogy leleményes szeretettel hogyan tudjuk egymás megajándékozni szavakban és tettekben.

És végül könyörgünk szeretetért: a mindent legyõzõ, tõled érkezõ olthatatlan szeretetért, amely ámulatba ejt bennünket. Szeretettel gyõzted le a világot és benne a gonoszt. Nekünk is segíts szereteteddel felvértezve szembeszállni minden ártó hatalommal, amely tõled eltávolít! Ezért könyörgünk: szentelj meg bennünket jelenléteddel most és ezután is. Ámen.